Az anyósom meg sem lepődött

Amikor az étterembe bevonult a nép, az unokákkal szépen megáldott család – négy nemzedék köszöntette az anyósomat a nyolcvanadik születésnapja alkalmából – kisebb csodák vették kezdetüket.

Ugyanis ma már nem úgy történnek az ilyesfajta ünnepségek, mint régen, hogy szájat nyiss, egyél, aztán meg csücsöríts, igyál, s ha már teli a hasad, akkor állj sorba a hervadt virágoddal az anyóst, párdon, a kedves Mamát köszöntők seregletében, hogy aztán pussz-pussz, Isten éltesse sokáig!

Nem.

Manapság PPT-ét készít a régi képekből az ifjabb nemzedék, amely fotóval, szöveggel mutatja be azt a nyolcvan esztendőt, hogy így vigye vissza a mamit, ifjú lányként a Felvidékre, ahol pici gyermekként még nem tudhatta, hogy később vonatokról is képek születnek majd, amelyek fütyülnek emberségre, a szülőföld szeretetére és annyi minden másra, s zakatolásuk majd könnyet, de egyben új reményeket is kicsal a kollektív bűnösként elkönyvelt emberek képére.

Pedagógusnak lenni se egyedül, se párban nem könnyű, felnevelni három rosszcsontot meg jeles kihívás, (bár az asszonyomra, a nagyobbik lányra, aligha lehet panasz).

A kedves Mamának pillája sem rebbent, hogy laptop, kivetítő ontja a múltat, bármelyik leszármazottjához megy is látogatóba, ott vannak természetes eszközként ezek a szerkezetek, már ő is érti, s ha kell, billent ő is a billentyűkön.

Naezvót.

“Az anyósom meg sem lepődött” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Kedves get!
    Valamit félreérthetsz, semmiféle bántó szándék nem volt bennem – ellenkezőleg!
    Mindenesetre az esztendőt szó elől kivettem a “kehes” jelzőt, amely nehéz esztendőket akart jelenteni, talán ez vitte félre az értelmezést.
    Mindemellett két eset lehetséges:
    a, rosszul írtam meg a történetet
    b, rosszul olvastad
    Ám elismerem, mindig az olvasónak van igaza…

  2. Nekem is klassz anyósom van, de a billentyűkkel még nincs sok kapcsolata… mondjuk a 80 messze még tőle:) úgyh nincs még veszve a dolog

    nagyon tetszik, ahogy írsz!

    más: a szakdolim írásának témája, -amit pszichológia szakosként írok- az énmegmutatkozás a blogban. Szeretném felhasználni a kutatáshoz néhány írásodat, és lenne itt még egyéb is, kb 10 percet igényelne. Ha oké, légyszi jelezz vissza a szerkeszterkukacgmailpontcom címre. Köszi

  3. Kedves Szerkeszter!
    Köszönöm a véleményed, nagyon sok örömöt és persze, sikert kívánok a szakdolidhoz. Az írásaimból nyugodtan meríthetsz (sőt megtisztelsz vele).
    E-mail megy.
    Üdv:
    El Lobo – A farkas

Szólj hozzá!