A pragmatikus buddhizmus blogról

Vendég bejegyzés, írta: Körző Csaba.

Buddha képe
Buddha kép a Wikipediából

Egy fiatalember mindig elítélően beszélt a szúfikról. Egy nap odalépett hozzá egy szúfi sejk, levette az ujjáról a köves gyűrűjét, és így szólt:
– Fiatalember, kérlek, menj el a bazárba, és add el ezt a gyűrűt egy aranypénzért.
Átvette a fiatalember a gyűrűt, megpróbálta eladni egy arany pénzérméért. Azonban a bazárban senki nem akarta megadni érte ezt az árat, csupán a felét. Amikor meghallották az árat, amit a fiatalember kikötött, vagy kinevették, vagy feldühödtek, de mindenképpen elzavarták.
A fiatalember visszament a szúfi sejkhez, és sértődötten panaszolta:
– Ócska árut adtál te nekem! Ez a gyűrű értéktelen.
– Menj be az aranyműves boltjába, kérlek – mondta kedvesen a sejk. – Vele becsültesd meg az értékét!
A fiatalember elment, és döbbenten jött vissza:
– A gyűrűd nagyon értékes! Az ékszerész ezer aranypénzt ajánlott érte!
– Gyermekem – mondta a sejk – te a szúfikról annyit tudsz, amennyit a bazárban a boltosok tudtak erről a gyűrűről.
A fiatalember megbánta, amiket korábban a szúfikról mondott, vagy gondolt, és felhagyott azzal, hogy tiszteletlenül beszéljen róluk.

Manapság sokan azt gondolják, hogy sokat vagy keveset tudnak a buddhizmusról. Olvastak egy vagy néhány könyvet, vagy sokkal többet. Láttak néhány FB posztot, vagy az is lehet, hogy egy csoport tagjai, ahol naponta kapnak évezredes bölcsességeket gyönyörű képekkel és egy Dalai Láma aláírással.

Olvass továbbA pragmatikus buddhizmus blogról

Az én padom, az én tájam

Magyar táj
A mi ismert és szeretett tájunk

Vendég bejegyzés dr. Boromisza Zsombor tájvédelmi szakértő, egyetemi oktató klaviatúrája alól

Mindenkinek van a szívében egy olyan táj, település, utca, park, tér, pad, amihez kötődik. Amihez emlékek kötik, és mindegy mennyire szép, mert a helyhez kapcsolódó érzelmeink a fontosak, amit senki nem vehet el tőlünk. Ha nem csak az emlékeket szeretnénk megőrizni, akkor a tájkaraktert, a tájkép harmóniáját, a tájhoz kötődő természeti és kultúrtörténeti értékeket is ténylegesen meg kell védeni. Ezzel a speciális szemlélettel és értékvédelmi tevékenységgel lényegében a hagyományokat, egy helyi közösséget összetartó, összekovácsoló tényezőket, erőket, és a turisztikai használat alapjait is megvédjük.

Olvass továbbAz én padom, az én tájam

Gyönyörű mesterség a tájépítészé

Vendég bejegyzés
Írta: Boromisza Zsombor tájépítész mérnök, tájvédelmi szakértő, egyetemi oktató

A tájépítész és a táj

Hétfői nap volt, így a szokásosnál is kisebb esélye volt, hogy találkozom valakivel. Ahogy becsuktam a kocsiajtót, egyben bezárva maradt a zaj, bűz, tömeg, reklámplakátok, cigarettacsikkek, villamosok, és minden más, amitől a városban kényszerűségből kizárom magamtól a körülöttem lévő környezet ingerözönét.

A tájvizsgálat a természeti adottságok vizsgálata
A tájvizsgálat első lépése a természeti adottságok vizsgálata, amely kiterjed domborzatra, vízrajzra, növényborítottságra egyaránt

Kiléptem a rétre, és szinte rám zuhant a táj.

Olvass továbbGyönyörű mesterség a tájépítészé

Mestereimtől

Az ember nem mindjárt úgy születik, hogy mestere volna valaminek. Először bizony csak csetlik-botlik, teszi-veszi magát (bár sokaknak éppen ilyenkor a legnagyobb a szája, s óriási ego takarja a kezdő lépések bizonytalanságait.)

1.) Engem a rádiózás rejtelmeibe, a glossza-borotva használatába (mivel mindig piszok szőrös a társadalom arca) Balogh Zoli vezetett be. Persze ezt ő nyugodtan letagadhatja, ha akarja, hiszen nincs is bosszantóbb, mint egy önjelölt tanítvány! Mindenesetre Zoli küldött most egy rövidke írást, amit nem a Mesterem iránti tiszteletből, hanem AMÚGY, közzéteszek:

Olvass továbbMestereimtől

Dráva Rádió: hit és barátságok

Németh János

Németh János - színész és Dráva RádiósAz egész elgondolás lényege az, hogy olyan emberek ültek össze, akik szerettek volna valamit csinálni. Megvalósult!
Hogy ez az életemet hogyan befolyásolta? (Mit ?befolyt?, ez egy cunami volt!) Magával ragadott.
Mit adott? Barátságot.
Ha nincs a DR, nem megyek fel a Tettyére az éjszaka kellős közepén Balogh Zoltán főmogullal világot váltani ? taxival. Kinek a stúdiójában próbálkozhattunk volna, ha nem Sándor Péterében? Ki ő, akivel, a mai napig, ha találkozunk, ott tudjuk, értjük egymást, ahol hagytuk, Eszéken: Réka, Baranyai Zoltán. Ez volt a kezdet, aztán jött még sok-sok tehetséges, jó ember.

Olvass továbbDráva Rádió: hit és barátságok