közélet

Közélet – a fogalomról az Insight blogban az alábbi bejegyzésekben olvashat. Közéleti blognak is tarthatjuk.

Álljon meg a menet! – a mély szakmaiság SEO megközelítésben

Szerző:
Elbaltázott nem versenyzés - álljon meg a menet!
Szekerce-balta-fejsze – SEO menet

Második menet: SEO-verseny után

Időtálló archív bejegyzés képpel frissítve (2007. szept. 15. -ről)
Az első magyar keresőoptimalizáló verseny immár háromnegyed éve befejeződött, s érdekes módon most erősödnek fel a versenyt fitymáló hangok. Kényes „szakmai körökben” finnyás megjegyzések születnek visszamenőleg.

Ilyen versenyek pedig világszerte megrendezésre kerülnek, ám seholsem a SAVANYÚASZŐLŐ szóra kell optimalizálni a honlapokat, s emlékeztetnék rá, nálunk is a Pillangószív szóra kellett, nem az előbb említett savanyú kezdetűre, rosszul tetszenek emlékezni az urak!

A visszamenőleges fitymálók némelyike már ott tart, hogy bolondnak titulálja azokat az ügyfeleket, akik valamely szóra, kifejezésre kívánják optimalizáltatni a honlapjukat. Pedig aligha róható fel a szekerceárusnak, ha a fejsze és a szekerce szavakra élen akar állni a keresőkben! Különben látogatók sokaságát BALTÁZNÁ el 🙂 

Mélynél mélyebb szakmaiság menete

A mély szakmaiságnak azért mégiscsak volna egy olyan határa, amely a valóságtól, a meglévő igényektől nem szakad el annyira, hogy csodálkozva kelljen rábámulni egy szakma „elitjére”!

Az Első Magyar Keresőoptimalizáló Verseny során (amelyet történetesen én nyertem meg /Bognár Stúdió Reklámügynökség – El Lobo – A farkas/ néven), azt tapasztaltam, hogy az élboly versenyzői tiszteletben tartották egymást, nemes ellenfelet és nem ellenséget láttak egymásban. A versengés nem feltétlenül teszi monomániás őrültté a résztvevőket.

De úgy látszik, a „nem résztvevés” is kohéziós erő, csak lasabban hat az összekovácsoló képessége! Ha így haladunk, lassan kiosztják a NEM RÉSZTVEVÉS első, második és harmadik díját, s ismerve e kör tőkeerejét, parádés díjakra számíthatnak a nem résztvevők!

***

SEO ügynökség

SEO

Frissült SEO

Mentenénk a fákat Pécsett is

Szerző:
Postaláda nem üzemel felirattal.
A demokratikus eljárásokra is kiírhatnák? Nem üzemel?

2019 május nyolcadikán flashmobon vettem részt Pécsett, a lakóhelyemen. Mentenénk!
A tüntetés jellegű megmozdulás azt célozta, hogy a régészeti feltárások ürügyén ne történjen a Sétatér fölötti promenádon fakivágás. A leírt, nyilvánosságra került terv szerint ugyanis a közbeszerzési kiírásban 15 fa kivágását vették terve.

De nem csak a fák sorsa kérdéses!

A város polgármestere balliberális zavarkeltésről adott ki közleményt, mert szerinte a szakemberei még azt is elképzelhetőnek tartják, hogy esetleg még sem kell fákat kivágni, vagy csak 5-6 darabot.
(Erről például a Szabad Pécs a Megszólalt Páva Zsolt a sétatéri fák ügyében c. cikkében számol be.)

Ugyancsak a nem közpénzen hízlalt online felületekről tudom, hogy a sétatéri fák miatti tüntetésről a volt és ma is majdnem fideszes Kővári úr (Összefogás Pécsért Egyesület) úgy vélekedett, hogy a tüntetők ártanak a Zöld főváros projektnek, lejáratják a várost!

Flashmob - a fákért tüntetünk. Pécs.
A fákért tüntetők – velem együtt – éppen lejáratják a helyszínen a várost

A flashmob szónokai egytől egyig a párbeszédet, a közmeghallgatást hiányolták a fák ügyében is.

Erősödő jelenség: a hibák szóvá tevői a hibásak

A minap a bodai atomtemető ügyében hangzott el, hogy nem a veszélyes, sugárzó anyag elhelyezése a gond Pécs város határában, hanem a tiltakozók, a kérdéseket feltevők, az ellenvéleményen lévők jelentik a gondot, mert azok teszik tönkre a város hírnevét.
(> Kik vágják tönkre Pécs hírnevét?)

A fák ügyében is hasonló a helyzet.
A polgármester úr zavarkeltő balliberálisokról halandzsál, az egyesületi vezető is Pécs lejáratásával vádolja a zöld értékekért aggódó embereket!

Nem csak a fák, a demokratikus közélet is védelemre szorul

Valahogy úgy fest a dolog, hogy a kérdések, felvetések, az ellenvélemények Pécsett a Világörökség helyszínén elhelyezett postaládábába dobhatóak be. Csak kár, hogy az esztétikus objektum nem üzemel!

Hasonlóan meghökkentő dolgok láthatóak itt: Marketing múzeum

Tökös gyerek vagyok! – Japánból is keresnek

Szerző:
Tökös srác vagyok

Ma e-mailt kaptam a távoli Japánból, ahonnan szende szűz tudatta velem, hogy ő gyakran látogatja a Facebookot, s látja, milyen belevaló srác vagyok, ő pedig egy belevaló lány, ideje volna hát, hogy én is ránézzek az ő oldalára!
Mindezt a fordítógép közli velem így, mert meglehetősen pongyolán ismerem csak a japán nyelvet, mondjuk annyit értenék, hogy kimono, csocsoszán, makarimaszka és a Suzuki szó meg néhány szórakoztatóelektronikai márka jönne be talán. Persze lehet, a fordítógép meg a magyart nem ismeri a megfelelő mélységekig, s csupán ezért nem nevez nyelvi telitalálattal tökös gyereknek.

De mit akarhat tőlem a japán nő?

Olvass tovább

Lakástüzek panelházban

Szerző:
Ne dobd ki a csikket

Ne dobd ki! Don’t throw it out!

Ezt a „plakátot” abból az alkalomból készítettem, mert… de bevezetésként aligha kell új szöveggel előrukkolnom, amikor az eset lényegét a facebookon már leírtam.

Vita a kis plakátunkról
Előzmény:
A tízemeletesünk szomszéd lépcsőházában nagyjából egy hete kiégett egy lakás. A tűzoltók és a lakásban éppen bent lévő albérlő szerint a tüzet okozó szikra kívülről érkezett az erkélyre, ahol tulajdonképpen nem tároltak semmit, mégis lángrakapott a redőnyhöz tartozó faszerkezet és megállíthatatlanul kiégett a teljes lakás.
Néhány napja a mi erkélyünk előtt – tehát a mi lépcsőházunk egyik magasabb emeletéről érkezve – parázsló cigaretta húzott el. Ez nagyjából azt jelenti, hogy részben hülyékkel vagyunk körbevéve, de a mérgelődés aligha egy hatásos prevenció.
Ezért készítettem egy kis A/4 méretű „plakátot” és kiragasztottam a liftben. A mellékelt kép ezt mutatja.
Erre magyarul és angolul azt írtam: „Ne dobd ki!”
Angolul azért, mert a házban számos külföldi egyetemista is bérel lakást és a kidobott csikkek nem árulják el a felelőtlen kéz nemzetiségét. Ráadásul ők, a magyar albérlőkkel együtt nem vettek részt az eset utáni lakógyűlésen.
A vita lényege:
A feleségem szerint az én kis „plakátom” semmit se ér, bővebb magyarázatot kéne adni, mert lehet, hogy a csikkdobáló(k) nem tudja, hogy a szomszéd lépcsőházban mi történt.
Tehát a szövegnek a példát is tartalmaznia kéne, sőt mérgében azt is hozzá tette, egy kis fenyegetés sem ártana: például, hogy letörjük a kezét annak, akit meglátunk csikkdobálás közben. Mert gondoljak csak bele, mi lenne, ha a mi lakásunk égne ki egy hülye miatt.
Bár tartalmilag aligha van kivetnivaló az asszonyom gondolatmenetében, de regényt mégsem írhatok.
Te mit javasolsz, jó ez a plakát így, ahogy van, vagy mit kéne vele csinálnom?

Pécs után Szegeden is lakástűz

Ezek után nem is ejtenék több szót, ha az egyik ismerősnél, aki megosztotta a bejegyzést, nem írta volna oda valaki: ma Szegeden is lakástűz volt!
Vagyis aligha egyedi a mi házunk gondja, éppen ezért utána jártam, mi a helyzet országosan a lakástüzekkel, különösen a panelok esetén.
A katasztrófavédelem honlapján például ezt olvasom:

„Panelházakban a legtöbb lakástűz a konyhában keletkezik (44%), ami az ott folyó sütéssel főzéssel van összefüggésben. Második legveszélyesebb terület a lépcsőház (9%), mivel ezek jellemzően közösen használt részek, a felelősség így megoszlik, nincsen állandó ott tartózkodás, ráadásul a terek geometriája, a közműcsatornák, liftakna és hulladék ledobó általi összeköttetés a tűz gyors kifejlődésének és terjedésének kedvez. Ezek után előfordulásukat tekintve előkelő helyen szerepelnek az erkélyen keletkezett tüzek (6%), ami egyértelműen a dohányzási szokásokkal van összefüggésben.”

A Magyar Nemzet archívumában egy 2016-os cikk szerint (ápr. 27, szerda) a legtöbb tüzeset oka az emberi gondatlanság. 2015 számokban pedig így festett a tűzoltóságtól szerzett információik alapján:

„tavaly összesen 6512 lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, a tűzesetek következtében pedig 598 ember sérült meg és 75 vesztette életét. Ismeretes az is, hogy a több mint 6500 kigyulladt lakásból csak tizennégyben volt tűzjelző készülék, pedig ez a 2000-3000 forintos szerkezet akár életet is menthet.”

Ezek után, ha jól számolok, akkor a nagyjából 6500 tűzeset 6%-a, nagyjából 390-400 erkélyen keletkezett, dohányzásból eredő tüzet jelent. Azt sajnos nem tudom, hogy ebből mennyi köszönhető „felsőbb körökből”, vagyis a feljebb lévő emeletekről kidobott cigarettáknak és mennyi a helyben történt önkéntelen lakásfelgyújtás.
Nekem egy is sok volna, a szomszédnak pedig a kiégett lakása még annál is több volt!

*****

A témába vág:

Dohányzásról leszokás – neked milyen recepted van?

Az atomsimogatók csúsztatnak

Szerző:

Legyen-e Pécs mellett újra uránbánya?

BELUGA - a Greenpeace kiselejtezett hajója
BELUGA – a Greenpeace hajója a németországi Gorleben erdejében – szolidaritásból

Kővágószőlősön, a tervezett uránbánya újranyitás ügyében meghallgatásra kerül sor a művelődési házban 2018 december 5-én, 14 órai kezdettel.
A minap bejegyzést írtam arról, hogy a kormányzati média preventív csapást mérne a hazai zöldekre, annak a túlhangsúlyozásával, hogy néhány, önmagát környezetvédőnek tartó szervezet Münchenben felvonulást tartott a lignitfelhasználás ellen, amire az atomerőművek fokozatos bezárása miatt kerül sor. > A német zöld mozgalom szíve az atomellenesség

Atomsimogatók

A kormányzati média arról beszélt, hogy a német zöldek 180 fokos fordulatot vettek, már szeretik az atomreaktorokat.

Történetesen éppen atomenergia ügyekben tanulmányúton jártam Németországban és Alsó-Szászország zöld központjaiban nyoma sem volt semmiféle fordulatnak.
Sőt, kijelentette egyik vezetőjük: a németországi zöld mozgalom szíve az atomellenesség!
Ezzel nagyjából én letudtam ezt a problémát, hazudik a kormányhű oldal, ők szeretik az atomerőműveket, számukra nem gond, ha negyvenezer, igen, 40.000 emberi generáció alatt bomlik le némelyik atomhulladék, éljen Orbán Viktor és Paks 2 és a bodai atomhulladék lerakó.

Alighogy megérkeztem, kezembe nyomtak egy újságcikket

Ez már nem valamelyik országos médiumból, hanem Pécsről származik, az önkormányzati hírek szórására hivatott lapról, a Pécsi Hírekről van szó. 2018. november 12.-i szám, 7. oldal.
Ennek a cikknek kettős célja van az olvasatomban.
Egyfelől az egész oldalas iromány egyik utolsó mondatában közlik, hogy a magyar Urán Resources Kft. által tervezett uránbánya környezeti hatásvizsgálati eljáráshoz kapcsolódóan december ötödikén közmeghallgatást tart a Baranya Megyei Kormányhivatal.

A figyelmes olvasó nyilván ráébred, hogy a hallatlanul pontos tájékoztatásnak tűnő sorokból csupán az nem derül ki, hogy melyik település melyik épületében hány órakor történik majd a meghallgatás. Hát, ez nem tűnik egy tájékoztatás jellegű megnyilatkozásnak, amely valóságos toborzást tartana az érintettek köréből.

A cikk címe viszont igen parádés politikai marketing csúsztatás, valóságos atomsimogatás ( hogy a szóképzés szélsőjobbos technikáját ellesve alkossak magam is valami maradandót: atomsimogató).
A cikk címe ez:
„Fordulat a nyugati zöldeknél: inkább atom, mint szén”
A cikkben persze csak a német zöldekről van szó, s ők tényleg tőlünk nyugatra vannak, de a cím persze mást jelent. Azt hazudja az arcunkba: nyugat minden zöldje zabálja már az atomot.
Ennek a mintának a „bevésése” a második cél.

Aki tanult marketinget, újságírást, az nyilván olvasta Ogilvyt is, esetleg Otto Schwab könyve is a kezébe került, így tudja: az emberek többsége csak a főcímet olvassa el, aztán megnézi a képeket és elolvassa a képaláírást – és távozik az oldalról. Maradni csak a téma iránt nagyon elkötelezettek maradnak.

Tehát mi marad meg a pécsi önkormányzat híreit közreadó, a közpénzből munkálkodó újságot olvasó emberben ebből a cikkből? Nyugaton a zöldek szeretik az atomot és utálják a szenet.
Közmeghallgatás előtt mindez azt jelenti, hogy korrekt tájékoztatás helyett a pécsi önkormányzat becsapva magára hagyja a rábízott százötvenezer embert!
Pécs és Kővágószőlős között a távolság a Google szerint: 11,7 km. A Pécs-Boda táv pedig 17,3 km.

FRISSÍTÉS:

Ma, 2018. december 3-án a a Baranya Megyei Kormányhivatal közleményben tudatja, hogy a közmeghallgatást elnapolja. Indoklása: „a tényállás további tisztázása szükséges”.
Két nappal a meghirdetett közmeghallgatás előtt ez enyhén szólva is meglepő bejelentés.
A témára visszatérünk.

***

Alföldi és a cenzúra avagy kőfaragók és balett-táncosok

Szerző:

Lehet-e egy alkalmatlan ember intézményvezető?

Gerillamarketing akció: buborékokkal az önkény ellen a pécsi Kodály Központnál
Gerillamarketing: buborékokkal az önkény ellen a pécsi Kodály Központnál

Hiszi a piszi! – mondhatnám olvasva a 24.hu-n a Vincze Balázs direktorral készült interjúban az eredetileg balett-táncos cenzor szövegét.
Az előzmény közismert: a pécsi Kodály Központba meghirdetett Igenis, miniszterelnök úr! c. darabra már megkezdődött a jegyek árusítása, amikor is Vincze, mint egy Rejtő-hős, vagyis kőfaragó és balett-táncos, ezúttal a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. ügyvezetője, színi direktor, indoklás nélkül letiltotta a darabot.
Ember nem volt, aki ne tudta volna, hogy ez Alföldi Róbert miatt történt, aki egyik szereplője a darabnak.

Vincze, ahogy az egy kőfaragó és balett-táncoshoz illik is, kijelenti, hogy az nem cenzúra volt, és azért nem indokolt, mert „bármit mondok, ebben a hisztérikus politikai közegben mindig lesz, aki beleköt.”
A mi kőfaragónk és balett-táncosunk nem látja át, hogy éppen az ilyen döntések teszik hisztérikussá a politikai, sőt a teljes társadalmi közeget, a művészeti életet is beleértve.
Tulajdonképpen nincs is igazán kedvem tételenként rávilágítani arra, hogy ez az ember sajnálatos módon hülyeségeket beszél és teljességgel alkalmatlan egy kulturális intézmény vezetésére, egész egyszerűen annyi idióta ellentmondás van a szövegében.

Olvass tovább

Pénz és politika – gyűjtenek, hogy életben maradhassanak

Szerző:

Pénzt gyűjt a Szabad Pécs és az Együtt lemondott elnöksége

Pénzt vagy életet
Pénzt vagy életet

Pénz nélkül csak korlátozottan juthat el egy-egy csoportosulás, egyesület vagy párt a lakossághoz. Diktatórikus, illiberális viszonyok között a hatalom kitüntetett célja, hogy valósággal megfojtsa azokat a médiumokat, amelyek tolmácsolhatnák az ellenzéki véleményeket. Lásd például a Népszabadság sorsát.
De az sem példa nélkül álló, hogy az ellenzéki pártokra közvetlenül csap le a hatalom, láthattuk ezt a Jobbikra, majd a többi ellenzéki pártra kirótt sokmilliós ÁSZ büntetések alkalmával.
Ma két helyen is olyan felhívásra figyeltem föl, amelyben pénzt gyűjtenek.

Olvass tovább

A kátyú-ügy tanulsága

Szerző:

Ha mese volna, a kátyú sárkányokat nyelhetne el

Pécsi kátyú

Hol volt, hol nem volt, a Mecseken innen, a Szársomlyón túl, azaz Pécs városában, hogy e sorok írója nagyot döccent az autójával.
E sorok írója elgondolkozott a szerencséjén, mely szerint se a gépjárművének, se neki nem esett baja, sőt azon a szerencsén is elmorfondírozott, hogy ha esett volna, akkor közel volna a segítség, hiszen éppen az orvostudományi egyetem előtt tátong a döccenést okozó kátyú.

Mire gondol a Mecseken innen a legkisebb fiú?

E sorok írója arra gondolt, hogy lábsérülés esetén a kátyútól könnyű volna bebicegni az épületbe és segítséget kérni az ápoláshoz. Ám mondjuk egy motoros akkorát is eshetne, hogy eltörik mindkét lába, s akkor jajongva meg kellene várnia, hogy a migránsnak nézett, kendős orvostanhallgató lányoknak, akik a mesés Kelet leendő orvosai lesznek, befejeződik az órája és kiáramlanak az utcára a kapun.
E sorok írója arra a merész elhatározásra jutott, hogy a kátyút elnevezi a város egyik jeles politikusáról, nevezetesen Csizi Péterről, és minderről tájékoztatja a facebookon keresztül a város polgárait.
S lőn:

Alig került fel a bejegyzés a világhálóra, a kátyút befoltozták!

E sorok írója arra a következtetésre jutott, hogy érdemes problémákat elnevezni hivatalban lévő közszolgákról, mert ezáltal láthatóan sokkal gyorsabban oldódnak meg a problémák!
Éppen ezért – vérszemet kapva – a MOL-benzinkúttól a Szlívenig tartó útszakaszt Csizi Péter Sugárútnak keresztelem el. Ez az útszakasz jelenleg borzalmas állapotban van, de remélem, hogy az elnevezés hatására hamarosan járhatóvá válik.

Utólagos közbevetés 2022 őszén

A „sugárút” állaga 2018 tavasza óta nem változott. Akkor most minek nevezzelek? Mellár-Péterffy sugárútnak?

Ha ez a kísérlet is sikerrel jár, akkor a Csizi-Páva közvilágítás elnevezés következik.
Egyéb pécsi javaslatok? – szívesen fogadom őket.
Más magyar városok pedig szintén próbálják ki ezt a Pécsett bevált receptet! Legyenek szépek, jól élhetőek a településeink, és adjuk meg a lehetőséget a közszolgáltatások felelőseinek, hogy pontosan, precízen végezhessék a feladatukat. Bizonyára örülni fognak 🙂

***

Na de mi van, ha az autóval történik valami. A futóművel teszem azt?
Akkor itt egy praktikus tanács a linken, ha a kátyú mégis bajt okozna:

Futómű beállítás Pécs

Még Pécs:

Keresőoptimalizálás Pécs
Szállás Pécs

A reklám beazonosítja a céget

Szerző:
H&M botrány reklám
A H&M félresikerült reklámja: A legmenőbb majom a dzsungelben

A cég reklámja azonossá teszi a céget a reklám tartalmával. Ha nem így lenne, akkor a Dél-afrikai Köztársaságban, Johannesburgban nem verték volna szét a fentebb mutatott reklám miatt a H&M üzleteit.

De mit tesz Isten, szétverték!

Burkolt és nyílt rasszizmus

Az eset számtalan tanulságot rejt magában. Egészen világossá teszi, hogy az elvont értelemben vett fejlett Észak rettenetesen öntelt, önhitt magatartásokat is szül. A svédek, a cég tulajdonosai, ugyanazt a lesajnálást produkálták, mint a minap az Egyesült Államok elnöke tette, amikor kijelentette, hogy nem szívesen lát bevándorlókat a „pöcegödör országokból”.
Trump a latinokra és szintén a fekete országok lakóira gondolt.

Egyfelől azt látjuk, hogy számos szervezet politikailag korrekt magatartást közvetít. És itt nem csak az ENSZ-re gondolok, hanem például a labdarúgás nemzetközi szervezeteire is, amelyek még a képernyőket is teleszórják rasszizmus ellenes sztárparádé reklámmal.
Másfelől viszont itt az a nyomorult gőg, amely a lelátókon huhogással, banán bedobálásával fejezi ki primitívségét. Valamint itt van a magas politika szintjére emelt gőg is, sőt a nagyvállalati szintről bombaként ledobott lenézés is.

A hófehér bőr se véd meg a nagyvállalatoktól

Ám aligha gondolhatjuk komolyan, hogy a giga-vállalati szféra lesajnálása csupán feketékre volna érvényes.
Mi is le vagyunk sajnálva, hófehér bőrű európaiak sőt Észak-Amerika lakói is. Mi más volna a dízel botrány a világ vezető autógyártói részéről, ha nem a mindenféle népség lesajnálása?!

A reklám vagy a tetten ért cselekvés azonosítja az „elkövetőt” a magatartásával.

Azt persze nem állíthatom, hogy helyén való cselekvés a johannesburgi üzletek szétverése, mint ahogy a dízel botrány élharcosának, a Volkswagen üzemeinek szétverése sem volna kedvemre való, Trump úr fenéken billentéséről már nem is beszélve.
Így hát marad a PC, vagyis a politikailag korrekt cselekvés – a tiltakozás békés formája: a bűnös vállalatok, politikusok, közszereplők bojkottja.

***

Kapcsolódó bejegyzések:

A Volkswagen botrány

A menekültek elmenekültek

Garé dosszié

Szerző:

2017. december, Garé: Szennyezett föld

A kilencvenes évek elején a Budapesti Vegyiművek veszélyes hulladékokat tároló Garé melletti telephelye környezetvédelmi katasztrófával fenyegetett. Nem gyorsan ugyan, de – egy helyben felépítendő ártalmatlanító égetőmű helyett – a hatvanháromezer veszélyes hulladékot tartalmazó hordót hazai és külföldi égetőművekbe szállították. Ám a szennyezett föld ott maradt.
Most, 2017 decemberében per folyik annak érdekében, hogy megtudhassa a közvélemény: mennyi és milyen mértékben szennyezett föld rejlik Garé térségében.

2015. május: méreg Budapest szívében

Meglepve hallgatom, olvasom, nézem a híreket, melyek szerint Budapest szívében, a BVM, vagyis a Budapesti Vegyiművek irdatlan mennyiségű mérgező anyagot tárol, veszélyeztetve a főváros lakosságának egészségét, életét.

Arra gondolok, hogy ez a szerencsétlen belmagyar vegyi háború a büdös életben nem fog véget érni… A vita az egészségügyi határértékekről, a veszélyesség tényéről-fokáról, a felelősség kérdéséről veszettül ismerős! Mintha visszautaznánk az időben, bár a helyszínen változtatnánk kicsit, vagyis a dél-baranyai Garéban landolnánk Budapest helyett.

Valamikor a 90-es években eléggé mélyre ástam magam a témában, képes beszámolót készítettem a Mecsek TV számára, aztán az ÉS-ben is megírtam tapasztalataimat a Budapesti Vegyiművek garéi tározójában felhalmozott, mérgező klór-benzol származékot tartalmazó, hatvanháromezer hordóról  (Valahogy túlélni, 1993. április 30.).

Nemzeti környezetvédelem?

A környezeti felelőtlenség már a BVM születésekor megmutatkozott. Hitelesnek tudott forrás szerint a gyomirtó gyártás után megmaradó veszélyes hulladékot eleinte egész egyszerűen a Fekete-tengerbe süllyesztették. (> Vegyipari folyékony hulladékok)

Persze fentebb nem véletlenül jutott eszembe a vegyi háború kifejezés. Az említett ÉS riportban Lovasher János, az akkori garéi polgármester egyebek mellett ezt mondta:

„Egyébként a hadianyagügyről külön beszéltem a BVM igazgatójával. Lehet, hogy a vegyiművek gyártott hadi célú anyagokat, de azoknak legfeljebb csak a maradványa került ide, abból is esetleg a klórozott szénhidrogén.”

Ez a gondolatmenet magyarul annyit tesz: igen, Magyarország gyártott vegyifegyvereket, s a gyártásból visszamaradó veszélyes anyagok itt szennyezik a földet és a vizeket. Ha hatásvadász akarnék lenni, most megkérdezném: vajon ebből az anyagból mennyi van most Budapesten?
De ez a kérdés nem visz minket sehová. Mert nem az a kérdés, hogy miből maradt hátra a mindenféle életre veszélyes és káros anyag, hanem hogy mit kezdünk vele.

Égetőmű terve

A kilencvenes években felmerült, hogy Garéban égetőművet kellene építeni és ehhez „összeálltak” a magyar vegyipar nagyjai. Ám olyan mérhetetlen erejű ellenállás bontakozott ki a térségben az égetőmű felépítése ellen, hogy annak megvalósítása elmaradt. Ehelyett évekkel később német, osztrák és az ország más táján működő magyar égetőművekben semmisült meg a garéi matéria.

Ez persze számos tanulságot rejt magában.
Egyfelől világossá vált, hogy az ipari társadalom által termelt anyagoknak csak élvezői-fogyasztói vannak Magyarországon, ám a gyártásuk során keletkező veszélyes hulladékoknak a megsemmisítését senki sem vállalja föl.
Így viszont nem lehet működőképes egy társadalom.

Forgás: ahogy a társadalom működik

Fejre állt világ

A hulladékok, a veszélyes anyagok megsemmisítésére, mint gazdasági tevékenységre, mint profittermelő tevékenységre is gondolhatunk. Vajon a német és osztrák polgár miért viselte el a magyar veszélyes anyagok ottani megsemmisítését?
Haszonelvűség és a megsemmisítő üzem iránti (szigorúan ellenőrzött) bizalom nálunk miért nem épülhet ki?

Különös szeszélye a sorsnak, hogy a garéi égetőmű ellen még a villányi szőlősgazdák képviselője is fölszólalt, mondván, veszélyezteti a villányi borvidék életképességét, a borturizmust, a világhírű bor eladhatóságát. (Volt, aki megjegyezte: még a végén a szabolcsi almáskerteket is Garétól fogják védelmezni). Ám visszatérve Villányhoz, mintha ugyanaz a bortermelő család ma kevésbé lenne érzékeny a környezetvédelemre: a hasonló távolságra tervezett atomtemető náluk nem üti át az ingerküszöböt! Mondhatnánk, a politikai hovatartozás környezetvédelmi érzékenységet meghatározó tényező.

Ami Baranyát illeti – kemény ellenálló. Győzött Garé, győzött a katonai lokátor ügyében is. Ezek olyan támaszt nyújtanak a tervezett atomtemető elleni fellépéshez, amely ismét az ellenállás győzelmét vetíti előre.
Budapesten pedig elgondolkozhat a nép: mennyit is ér az ő életük?

*********

Korábban a NATO lokátor témájában írtam:

Gerillamarketing, flashmob: NATO radart akarok!