Röpülj pulyka és a személyi kultusz feltételei

Személyi kultusz kicsiben

– Röpülj pulyka! – kiáltották egykor a Röpülj páva, vagyis a népi kultúra hiveinek a csúfolódó mondatot, s úgy fest, Kodály mindmáig képes megosztani a magyar közéletet.
A hír szerint Pécsett nem lehet előadni a Fölszállott a páva dalfeldolgozásait, nehogy a nép valaminő csúfolódásként értékelje azt szeretett vezetőjével, az aktuális polgármesterrel szemben.
Páva Zsolt polgármesterről van szó, aki most elhűlve látja maga is az otrombaságot, vagy hogy nevén nevezzük: birodalmában a személyi kultusz kivirágzását.

A kultuszocska kialakulása

Merthogy ő ezt nem akarta.
De gondolt-e ilyesmire Páva Zsolt, Pécs polgármestere, amikor nem elégedett meg a hivatalos, városházi, ünnepélyes beiktatásával, hanem kiment Pécs főterére, a Széchenyi térre és úgymond a népnek is felesküdött!?
Gondolt-e a személyi kultusz „objektív és szubjektív feltételeire”, amikor hős vezetőként a Tubesre ment médiaharcot vívni a már rég csatát vesztett lokátor-építők ellen, kályhahiba miatt fűtetlen sátorban vészelve át egy zuzmarás éjszakát!?

Vajon gondolt-e valaha Páva Zsolt arra, hogy a megélhetésükért seggnyalóvá lett, indoklás nélkül kirúgható bürokraták majd a hülyeségig védik az ő – és országszerte pálya- és párttársai – hírnevét?
A kétharmados fülkeforradalom lassan elmegy a kilencvenkilenc százalékos uralkodás jelenségeinek világáig. Ahol majd állva tapsol a nép, ha Kodály emlékébe – valamely kedves vezetője érdekében – belerúg valaki.

***

A témában korábban:

Páva beiktatásához Pécsre hozzák a koronát is

Az elszámoltatás nem vagyoni vonatkozásai

Bognár László

A kétezres évek elején figyelemmel fordultam az online marketing mellett a blog műfaja felé.
A szolgáltató-blog klasszikus „énblogként” indult a Jóljárok Magazin aloldalaként.
A Google számos változtatása a kereső algoritmusában egyre inkább hátrányos helyzetet teremt a sokszálú, sok témát felkaroló klasszikus blogok számára. Ezért a régi blogot frissítem, tartalmi struktúrába szerkesztem. Szolgáltatok.

“Röpülj pulyka és a személyi kultusz feltételei” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Egy jó barátom magasrangú vezető lett. Pár hónap múlva amikor találkoztunk azt mesélte, hogy neki a legfurcsább az volt, hogy naponta több beosztotja is jött és gratulált neki. Ha valami döntést hozott akkor avval jöttek a kollégák, hogy „rég meg kellett volna hozni ezt a döntést”, stb, stb.
    Egy év múlva találkoztam a barátommal és arról számolt be, hogy milyen jól mennek a cégénél a dolgok, hogy mennyire elégedettek a kollégái.
    Manapság már nem találkozom a barátommal, mégnagyobb vezető lett, mégtöbb segítő munkatársa lett.

Szólj hozzá!