Pécs és Balla D. Károly (5) Blog esszé (folyt., Szex és a szerelem szál)

Pécs – Művészetek Háza, 2006. november 7. este 7 – Balla D. Károly előadói estje.
Megjelenés személyesen vagy a neten, a BéDéKá blogban http://pecs.balla.biz/ vagy a https://blog.joljarok.hu címen.
 

Előzmények:
Blog-köszöntő Balla D. Károly tiszteletére

Blog esszé (1. rész)

Blog esszé (2. rész, Oresztész)

7) Szex és a szerelem-szál

A nőkről minek is beszélnénk?
Szükséges-e, hogy figyelmünk szétessen, s fontos gondolatok helyett lágy csípők ringására, lábak ívére, ajkak mézére gondoljunk, hogy a vér nekieredjen a testünkben, látásunk elhomályosuljon, s kezünk nekiinduljon – a klaviatúra ütögetése helyett – a lágy, gömbölyded formák, a titkok felkutatásának?

Igen, ez felettéb szükséges! 🙂

Mint Balla D. Károly írja a nincs-is regényében, Oresztész és Elektra híresztelni kezdte – egybekelnek. (A testvérek!)

Hát ez megint mire jó? Ez a maszat-manőver, ez az elbizonytalanító. E tájak számomra ismeretlenek és érthetetlenek (még ha emberiek is, s ha az emberiség történetének hajnalán bármi is megeshetett, még az ilyen is, ráadásul normahatáron belül.)

Van-e rá okom, hogy őrületes dolognak tartsam a fentieket, s azt mondjam: az én korom erkölcsei a mérvadóak, a tiszták, az egyedüli elfogadhatók? Hogy amit Argosz és Pargosz szül, az az egyedüli jó?

Egy más kor szemszögéből nézve a mi korunkra, mit láthatunk? Szex-filmet, pornót, a primer érzékek megdolgozását, reklámban, együttlétben, társadalmi megítélésben egyaránt!

Izmok, pénz, napi tíz numera – ez a férfiideál! (Miközben…)

A nő meg, mint valami előre beprogramozott céltárgy, összes testnyílásának nyilvánosságával, azonnali használatbavételi engedély nélkül is azonnal – előjátékmentesen – használatba vehető, megalázható…

Hol van a szerelem kultúrája?

A HÁLÓ, bár hűséges vagyok asszonyomhoz, e téren is új dimenziókat nyit.

(Most nem a tízbájtonként előbukkanó szex-ajánlatokra gondolok, a testek és eszközök hihetetlen kínálatára, filléres-kukucsra, műsóhaj-hergelésre, s hogy felszólításra nyúljunk magunkhoz egymást kamerában bámulva módon.)
Hanem arra gondolok, hogy a maga természetes pályáján néha megindul a fantáziám, hogy vajon az, akivel beszélgetek a blogban, milyen is? Milyen nő?
Ha mondjuk könyvről, zenéről váltok szót Ypszilonnal, karcsú, fiatal asszony képe dereng föl előttem, s ha mondjuk főzésről beszél, azonnal kicsit vaskosabbá válik a lába, tömzsibbé a dereka, s a könnyű, átlátszó selyem helyén valami kötényféle lengedez… A HÁLÓ-n a test – s talán a lélek is – cserélhető, de a szerepek mindenképp!

S míg egyesek számára csupán egy mérce van, a mai, az ő földrajzi elhelyezkedéséhez igazodó, addig mások az emberiség összes szokását is képesek – még a meg sem honosodottakat is -, a tér bármely pontján értelmezni és alkalmazni.

Szóval Oresztész és Elektra egybekél? Legyen!

Ám e ponton, ahogy az egy rendes drámában szükséges is, beszól a “fensőbb” hang, az “isteni gondviselés”, ezúttal a Szembesülés szerzője maga, stílszerűen blog-hozzászólás formájában, Balla D.!

Bdk
nov. 04. 2006. 1.13 pm

“Azért mielőtt hőseim vérfertőzés hírébe keverednének, egy magyarázó részlet a regény elejéről, két utólagos kiemeléssel.

> A Szembesülésben más a szereposztás.
Egyedül Elektra van a helyén; ő is csak annyiban, hogy itt is Agamemnon és Klütaimnésztra leányaként látjuk viszont. Nincs azonban szó sem erőszakos halálról, sem bosszúról ? és a szereplők viszonya is más. A közéletből kiszorított Agamemnon életét súlyos kór oltja ki, s Klütaimnésztra megözvegyülvén egyedül neveli tovább Elektrát, miközben gyanakvással és idegenkedéssel figyeli a nagy rivális, az olümposziak kegyét elnyert Egiszthosz működését, sikereit, talán még boldog családi életét is. ENNEK A MÁSIK CSALÁDNAK a gyermeke Oresztész, aki fiatalemberként (két évvel Agamemnon halála után), mit sem tudva a szülők ellenségeskedéséről ? váratlanul találkozik a kamasz Elektrával. A kapcsolatukban rejlő feszültség a regény fő mozgató erejévé válik, olyan befolyássá, amely megszabja számos fejlemény jellegét és irányát. A TESTVÉRI SZÁL HIÁNYA ELLENÉRE tehát az Oresztész?Elektra összetartozás sok mozzanatában emlékeztet a görög tragédiák fatális egymásrautaltságaira. < ”
————–

Szóval a szerző, a biztonság kedvéért, “tisztára mosta” szereplőit, s bár a szeplőtelen fogantatás (net)tisztasága még messzire van, de azért közelítünk?
Vajon hányféle szélső érték fogadható el, s mi az, ami nem?
Vagy másképpen: mindig, minden ugyanaz?
A szép Verona, mi elénk tárul itt – vagy Argosz, vagy mindegy is talán?

8) Vaspillangó, vashernyó: a háló vastörvényei

Dalí

Salvador Dalí, Művészetek Háza, Pécs

Rámeredve Dalí pillangóira (Alice Csodaországban), köztük a Vaspillangóra és persze a hernyóra is, mint ellenpontra, ránk ömlik a dialektika játéka, s ha élne ma Dalí, nyilván részt venne a neten zajló Pillangószív honlap-optimalizálási versenyben is, miként BéDéKá is vagy negyven honlapjával-blogjával, s Dalí blogger úr a hálón nyilván hozzászólna a pillangós témákhoz is mindenfelé, így kezdve: – Pillangóban erős vagyok! 🙂
S hinnénk neki, mert lehet, hogy a pillangók nemi életéről többet tudnak a biológusok, lehet, hogy a hernyók viselkedéséről több ismerettel rendelkeznek a szociálpszichológusok (és sorolhatnánk a szakmák tucatjait), de a pillangó-lényeg legsokoldalúbb és valóságosan átélt-eljátszott-átélvezett-elszenvedett mibenlétéről aligha tudhat annyit bármelyikük, mint a blogger BéDéKá-Oresztész-Dalí!

És talán végezetül, ahogy az áramlásélmény felemeli lágyan a klaviatúrt, meg a klaviatúr ütögetőjét, álljunk is meg egy pillanatra, hogy egyfelől kiélvezzük a lebegést, másfelől pedig a szavak meggondolása végett, mert ilyenkor a lelkesedés több magánhangzót keverhet a mássalhangzók közé, mint az objektíve elvárható, vagy ha indulat tör utat, nagyobbra nőhet a (taposó)láb, mint amekkora a pocsolya méretéhez-mélységéhez illenék.

Nos, eme megfontolás után annyit: BéDéKá kitűnő író, s eme minőség nem kéri a jelzőt, a kisebbségit, a határontúlit vagy a mittudoménmit. De ami még ennél is fontosabb (legalábbis eme blog-esszé szempontjából), blogger-művész ő – és ide már igenis követelhetjük a jelzőt: HATÁRTALAN, mert határtalanul az!

———-

Megjegyzés:

Balla D. Károly legeredményesebb blogja az országos Pillangószív versenyben (honlap-optimalizálás, fél év időtartamú, 5.hónap), mellyel pillanatnyilag 6.!!!:

http://pillangosziv-pillangosziv.blogspot.com/

Pécs és Balla D. Károly (5) Blog esszé (folyt., Szex és a szerelem szál)” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Bdk!

    Ezek a szerelmi történetek időtlenek. Ismétlődnek újra és újra, és nem tanulunk belőlük sosem.
    Talán néha a szereposztás más. 🙂

    (Elektra a kedvencem)

  2. El Lobo – A farkas: Na, az már döfi, amikor a hozzászólás beemelődik a posztba!

    Myrtille: Nekem is. Szegről-végről ezt járja körbe a regény. És persze, hogy időtlen: ?a görög hagyomány (s általában minden életképes hagyomány) nem a messze múltból szól, hanem a szomszédból? – írja Németh László.

  3. Kedves BéDéKá!
    A hozzászólásodat persze, hogy beemeltem a szövegbe – aligha kell magyaráznom, miért!

    Kedves Myrtille!
    Valahol Ypsilonként említettelek meg, meg egy kicsit a Kyotoi Cseresznyevirágot is odaértettem – bocsánat mindkettőtöktől!

  4. “Van-e rá okom, hogy őrületes dolognak tartsam a fentieket, s azt mondjam: az én korom erkölcsei a mérvadóak, a tiszták, az egyedüli elfogadhatók?”

    hm…igen-igen, mostanában én is ezen gondolkodom sokat.

    El Lobo: nem kell bocsánatot kérned ezért. a virtualitásban pont az a szép, hogy mindenki olyan, amilyennek képzeled és ez akár a hangulatodtól is változhat. gigiradok egy virtuális személy és bár sok a hasonlóság közte és inreal személyem között, mégsem vagyok vele teljesen azonos.

  5. Kedves GigiRadok (Kyotoi Cseresznyevirág)!
    Aki egyszer is teázott és társalgott nálad, annak határozott elképzelése alakult ki rólad, amelyből nem enged!
    Az a finom erotika, amely az újabb időkben ott leng blogod körül, mindig izgalmassá teszi a látogatást! A képek különös vonzerőt gyakorolnak a látogatóra, (katt> szex, klón, család, hatalom ) s a hely megigéz! Nem mondom tovább… 🙂

Szólj hozzá!