Negyedévi jelentésem: leszokás, részvények, meló

Tudom, hogyan kell dohányozni

Pontosan három hónapja nem dohányzom, de nem felejtettem el, hogyan is kell. Komolyan mondom, bármelyik percben tudnám folytatni ott, ahol abbahagytam. Sőt, szeretném is, az évtizedek érezhetően nem múltak el nyomtalanul. Rabbá tettek, alig tudok szabadulni, s nem értem, miért kapnak Európában TÁMOGATÁST a dohánytermelők.

Amely, ha csökken, tüntetnek ellene. Megáll az eszem: egyfelől felvilágosítunk, tiltunk, temetünk – de a termelést támogatjuk. Hiába na, hülye világban élek, észnél kell lennem.

Ja, hogy ehhez képest ma jót buktam a tőzsdén? Merthogy ez is új szokásom (na, nem a bukás, hanem a világ gazdaságának figyelése.) Reggel máris tudom, mit ér a világpiacon a réz, az olaj meg az arany, mennyit bukott éjjel a világgazdaság. Engem már nem vernek át azzal, hogy néhány bolondos bankár felelőtlensége rogyasztott minket ide, itt bizony a teljes rendszer megújításra vár.
Én mindenesetre nagyon figyelek, s a tőzsdekeszeg kategóriában igyekszem helytállni. Nem könnyű! Se a MOL, se az OTP nem segít sokat 🙂 Az utóbbi ma kifejezetten rám omlott.

A munkámban új dolgokkal próbálkozom. Nem nyekeregni akarok majd, hogy a válság így meg úgy…
Megpróbálok “betörni” az előadás-piacra is. A neten ehhez új dolgokkal kell megismerkednem. Íme, egy próba:

View SlideShare presentation or Upload your own.

Az előadásra készülődésről részletesebben itt:
> Keresőoptimalizálás, SEO – készítem előadásom prezentációját

Nem volt ez egy könnyű negyed év. Ez talán még a blogomon is látszik, ha az hű tükör…

“Negyedévi jelentésem: leszokás, részvények, meló” bejegyzéshez 13 hozzászólás

  1. Örülök, hogy már három hónapja. Azon, hogy támogatást kapnak, ne bosszankodj. Attól nem lenne neked egy pillanatig sem könnyebb aleszokás. így meg simán kaptál egy box-zsákot, ahol levezetheted a nemdohányzás okozta feszt.
    Hajrá. egyszer csak olipiai bajnok is lehetsz 🙂

  2. Tekintettel arra, hogy mindhármónkat érdekel, hogyan is lehetne dohánytermesztéssel – tehát közvetve mások meggyilkolásával, nyomorékká tételével – eu-s támogatáshoz jutni, nézelődtem kicsit a neten.

    A Philip Morris jön be elsőnek a dohánytermesztés szó beütésére és mindjárt egy vallomással kezdi:
    “A Philip Morris International nem rendelkezik egy dohányültetvénnyel sem. A dohányt levélkereskedőktől és ültetvényesektől vásároljuk világszerte…”.
    Naja, azért az érdekes volna, ha mindjárt a Philip. M. és más végtermék gyártók kapnák a támogatást a “legyilkolásunkhoz”, azt nyilván szóvá tennénk!
    Tehát a termelő kapja az adófizetők pénzét, így a Philip Morrisoknak nem kell a termeléssel vacakolniok, felvállalni egy esetleges jégverés vagy árvíz, tüntetés vagy más katasztrófa kockázatát.
    Tehát a termelő adófizetői támogatást kap, majd ez az áru levélkereskedőhöz kerül, aki ráteszi a maga hasznát, az állam az Áfa erejéig belenyúl a saját zsebébe is (a támogatás áfa része) és akkor elér a dohánylevél a gyártóhoz.
    (Talán Kuba az egyetlen kivétel, ott a Philip Morissoknak kuss van, nem ám állami támogatásból dohánylevél. Igaz, a termelő is befoghatja a száját – mondom, ez egy egészen más történet.)

    Na, de menjünk tovább a neten. Azt olvasom az agrároldal.hu-n:
    “… a kápolnai telepen 1998 óta termelünk nagyüzemi körülmények között Virginia dohányt. 2005-ben 180 ha-on termesztünk dohányt, mely fele öntözhetô. A dohánytermesztés során a növényvédelemre nagyon oda kell ?gyelnünk.”

    Egyre jobban értem, miért nem termel dohányt a P. Morris. Rettenetesen rizikós, öntözni is kell, a víz pedig világszerte kurva drága és akkor még a növényvédőszerek is.
    Ha Philip Morris lennék, hát a tököm se akarna dohányt termeszteni, inkább elintézném valahogy, hogy termeljenek valami bennszülött népek állami támogatásból!

    Májer Ágnes dolgozatából tudom meg (dohánytermesztés szóra első tízben jön be a Googleban) a következőket a magyar helyzetről:
    “Dohánnyal ott foglalkoznak, ahol más növény már nem nő meg, ahol a
    terület esetleg erdőtelepítésre lenne még alkalmas, azonban annak alacsony a munkaerő-szükséglete, tehát növekvő munkanélküliséget vonna maga után. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből kerül ki a dohány 80%-a, 15% pedig az Alföld homokos területeiről. Az évente megtermelt kb. 10 000 tonna dohány 15 000 család életkörülményeire van közvetlen hatással a jövedelemszerzésen keresztül.”

    A magyar egy nagyon ügyes nép, kevesebb idő alatt elvégezzük a dohányültetvényen a melót, mint mások, így vagyunk a dohánytermesztés terén versenyképesek:
    “Ennek a növénynek igen nagy a munkaigénye, az EU-ban 1400-1600 órányi, hazánkban ez a viszonylag magas munkabérek miatt 300 órával kevesebb, tehát 1100-1300 óra. Ennél nagyobb mértékű emberi erő felhasználással hazánkban nem lehetne veszteség nélkül dohányt termeszteni.”

    Azannya, így is fel lehet fogni: nálunk a legmagasabb a munkabér egész Európában. (Ergo Szabolcsban a leggazdagabbak az emberek, hisz ott termelik a dohányt.
    Őszintén szólva itt Lucifer közgázos tapasztalatára szükségem volna a dolgok megértéséhez, mert az eddigi ismereteim ezt a szabolcsi gazdagságról szerzett új ismeretet nem fedik egészen.)

    Na, és talán most jön a lényeg:
    “… csökkent a magyar dohány versenyképessége?
    – Igen, és ennek több oka is van. Egyrészt a hazai viszonylag magas munkabérek, szemben a brazíliai, indiai, tanzániai, nepáli bérekkel; másrészt pedig a nyugat-európai dohány versenyképesebb a jóval nagyobb támogatások miatt.”

    Na, most aztán meg is vagyok zavarodva: azt követeljem-e, hogy
    a) növeljék a nepáli béreket
    b) az EU csökkentse/szüntesse meg a dohánygyártás támogatását
    c) a magyar kormány szedje össze magát és nyomassa a pénzt, az állami támogatást jobban a magyar dohányba?

    ZÁRSZÓ:
    Tehát a kérdésetekre válaszolva azt mondhatom: le kell menni Szabolcsba, ki kell vágni az almafákat, mert az egészséges, dohányt kell termesztetni (dógozzon más, ne te!) és ha az EU csökkenteni akarja a támogatást, akkor REPÜLŐRE kell ülni (láttam a tv-ben, így csinálják) és elrepülni Brüsszelbe és tüntetni kell ott az utcákon, hogy tessék minket tovább fizetni, adni a júrót.
    Szóval ez a receptje.

  3. Remek tudósítás a piac konform öngyilkosságról! Nézd, legyen vigaszunk, hogy a rákbetegek azért valamit visszaszereznek az állami támogatásból. Mert ugye van az ágazatból származó kincstári bevétel, amitől meg sokaknak csillog a szeme. Lehet, hogy a rákbetegé is.
    Szabolcsból most viszik Oroszországba az almát. A gyógyulást a piacképesség, a piacszerzés hozza. Mondom, amíg nem jön egy másik tudósítás.

  4. A leszokás rögös útját járod, így nem mondok semmit. Azért az az első mondatodon fönnakadtam. Dolgoztam dohányültetvényen, igaz puszta szórakozásból, és nem túl hosszú ideig. Jelentem itt egy közvetett tömeggyilkossal állsz szembe……

  5. Ma a Szólás szabadsága műsorában szó volt a bagózásról. Ebben elhangzott, hogy Magyarországon évente 30.000 ember hal meg a dohányzással kapcsolatba hozhatóan.
    Elhangzott továbbá, hogy többe kerül az országnak a dohányzás, mint amennyi bevétele származik abból.

    Mit mondhatnék?
    Magyar rákhoz – magyar dohányt!

  6. jaaaj, de helyesek. Be nem vallanák ugyebár:)
    Majd még sajnáljuk is őket ……………….
    Mondjuk sosem volt kötelező a dohányzás, és nem is tervezik ezt bevezetni….. de ezt csak óvatosan megjegyzem, mielőtt bűnbakokat keresnénk.

  7. én 10 éve nem bagózom, de még mindig csorog a nyálam, amikor végig nézek egy dohányos pulton a Tescoban 🙂
    A dohányfüstöt viszont ki nem állhatom pl. buszmegállóban.

    A leszokás jó dolog, könnyebben lélegzel nem fulladsz ki a lépcsőzéstől, amig fel nem jön rád az a pár plusz kiló amit a cigi visszatartott 🙂

  8. Kedves T!
    Minden nap rá tudnék gyújtani, hogy a franc essen belém!
    Az a baj, hogy olyan jutalom-szerűségként él bennem az a rohadék bagó!
    De azért ellenállok, aug. 19-én tettem le és nem szívtam azóta egyetlen szálat sem.

    Én viszont szívesen szívok a levegőbe ha bagósok mellett megyek el 🙂

  9. Nekem bejött a leszokás. És a nejemnek is. Azt mondtam neki, ha nem hagyja abba (én abbahagytam), nem csinálok neki gyereket. Ez tavaly év elején volt. Bagó azóta nincs (megjegyzem, gyerek sincs, ez valami rejtélyes dolog lehet). Néhány hónap után elém állt, és bejelentette, hogy “Vedd tudomásul, hogy sosem leszek “Nem-dohányzó”. Még amikor nem cigizek, akkor sem leszek az.” Mire megkérdeztem, hogy hány éves kora óta dohányzik. 17 – mondta. ÉS ELŐTTE??? Levegő bennakadt. Mondom neki, te eredetileg is “nem – dohányzó” voltál, és csak átmenetileg lettél dohányzó. Nem lehet erre mit mondani. Bár ma már vannak olyanok, akik narkósnak születnek… Többféle módon lehet elintézni az Embert. A legjobb, ha mindenhogyan megpróbáljuk. Valami csak bejön…

    Amúgy hamar magamra rántottam 10 kilót. Bár ennek az is oka, hogy nagyjából ebben az időszakban szoktam le a fizikai munkavégzésről, és ültem neki a világhálógásnak. Idén szeptemberben vettem akciós bicajt, azóta letekertem majd’ 600 km-t mindenféle időjárásban, és a kilók elmentek. Tudok beszállni megint a kádba nyögés nélkül. Passzív ellenállásba vonultam a dohánycsináló világgal szemben. Egyszer csak követőim lesznek, és majd akkor jól meglátják a csúnya gyilkosok, hogy mit érdemelnek!

    Amúgy üdv mindenkinek. A googleban turkálok egy egészen más dolog miatt, de ezt a blogot dobta fel, hát gondoltam, benézek. Amúgy is efféle szakmában próbálkozom én is. Tehát üdv a kollégáknak!

Szólj hozzá!