MESTEREMBEREK BLOG

Meló, melós, Magyarország

Most nem a Kassák Lajos által megénekelt mesteremberekről szórnám itt a szót, akik tüzes lokomotívokat löktek a fáradt sínekre, megejtették az érett, pártalan asszonyokat, hogy új fajtát dajkáljon a föld.

Alig múlt száz esztendő, s már tényleg itt az újfajta mesterember, a huszonegyedik századi, magyar.
A cége logójával díszített kezeslábasában áll a lakásunkban, az egyik a szoba törött üvege, a másik a konyhai vizesblokk előtt, a harmadik meg mindegy, hogy hol.
Mindőjük más gond miatt, mindőjük más cégtől (és eltérő időben) érkezett hozzánk. Egyikük sem úgy nézett ki, mintha mozdonyokat akarna tologatni?

Sőt!
Élettelen, lusta volt a pillantásuk, tekergették a nyakukat, a szót is lustán köpte a szájuk: a cégük ekkorika munkával ugyebár nem foglalkozik, be vannak táblázva és így tovább.
Aztán jött a fordulat!
Magánidőben, számla nélkül ugyebár lehetne.
Nincs mit tenni, legyen úgy! ? mondtuk az asszonnyal, s mit tesz Isten, élet költözött a már-már halottnak hitt szemekbe, az izmok megfeszültek, kis idő múltával mind előállt a cége drága gépeivel, parázslott a munka a kezük alatt – s máris elhittem Kassáknak, ezek tényleg tüzes lokomotívokat fognak lökni a sínekre, hogy az asszonyok megejtéséről most ne is beszéljünk!
HŰSÉG, LOJALITÁS a cég iránt – lopakodott elő belőlem a szó, persze csak halkan, magamnak, ahogy illik.
Aztán a KESERŰSÉG szó buggyant elő a lelkem mélyéről.
De mindegy is, mit gondoltam, a lényeg a kérdésben búvik: mesteremberek lennénk valahányan?
***
De lopakodjunk csak közelebb az igazsághoz!
Nagy Lajos, nem a koronás, hanem a szerencsétlen sorsú publicista, keserű gúnnyal jegyezte meg vagy hetven éve: ha a bérharc zavargássá fajul egy-egy gyárban, üzemben, a kivonuló rendőrség rutinszerűen a munkásokat kergeti szét, az igazgatóságot sohasem!
Miféle balkáni bérek mellett kezd el lopni (eszközt, időt vagy bármit) a melós? – kérdezhetnénk ezt itt és most, persze az avítt melós szóba a fehér-gallérosokat is beleértve.
De a hűség-lokomotív itt megáll, mára már nekem sincs kedvem a mozdonymozgatáshoz!

“MESTEREMBEREK BLOG” bejegyzéshez 1 hozzászólás

Szólj hozzá!