blog

Lux Erik: Szóval

El Lobo(n keresztül), a Főnök úr ártalmatlan kérdés formájában (Mit csináltam bloggerként az elmúlt évben?) parancsot adott: számolnék el.
Én, mit sem sejtve elkezdtem megfogalmazni a látszólag ártatlan kérdésére a választ, és mit mondjak, jól belebonyolódtam. Negyedik napja csak írom, csak írom. El Lobot sem akarom váratni tovább, akinek nagyon hálás vagyok a kérdésért, és a meghívásért is, és főként ennek a blognak az olvasóit sem akarom untatni az összegzésem részleteivel. Aki mégis kíváncsi rá, az itt elolvashatja.

Megpróbálom hát (hogy mégis mondjak valamit, és ne egy link megadásával tulajdonképpen elhárítani, de legalább is megkerülni a meghívást) összegezni az összegzést, amit El Lobo felkérésére kezdtem el írni.

Első körben azt mondhatnám, hogy bloggerként meditálok azon a mintegy ötezer álmon, amit az olvasók küldtek, és amikről ezek kapcsán némelyikükkel emaileztünk. Második körben azt mondhatnám, hogy megpróbálom ugyanazt mondani nekik, és nem össze-vissza beszélni. Ennek magam számára való megkönnyítéséhez a blogomon létrehoztam egy Enciklopédiát, hogy ha visszatérően használok egy kifejezést, könnyebben ellenőrizni tudjam, hogy ugyanazt mondom-e, amit addig, vagy ha nem, akkor legyen helye és tere álláspontom korrekciójának. Bár nem kellett sokat korrigálnom, a kevés is nagyon sokfelé vezetett. Ezért is bővült blog rendszerré az eredeti blogom.

A harmadik körben, annak összegzésére, hogy mire is jöttem rá az álmok értelmezése, és (főként az értelmezéseim koncisztenciájának megőrzése miatti) blogolás közben, El Lobo felkérése kerül csak sor ? és még folyamatban van. Kicsit nagyképűen azt mondhatnám, hogy nagyon sok mindent át kellett gondolnom, és ezért az olvasóknak, és főként az álmok küldőinek legalább annyira hálás vagyok, mint El Lobonak.

Azt láttam, és látom be, miután megfogantunk nemcsak növekszünk, megszületünk, és éljük az életünket, de eközben szellemi értelemben is megismételjük és ? tudatosan vagy tudattalanul – variáljuk (megismétlem) az(t a szellemi) utat is, amit elődeink a hozzánk, megszületésünkig (mintegy a generációk váltófutásával) bejártak.

Mostanában, ha éppen nem a Főnök úr kérésére az elkezdett összegzésemen dolgozom, főként az antik mítoszok – egyedfejlődésünkkel csak variált – állomásait igyekszem azonosítani.

Még egyszer köszönöm El Lobo felkérését, és ha megkésve is, minden olvasónak boldog Új Évet kíván Lux Erik.

14 hozzászólás

  • EL LOBO - A farkas

    Az ember olykor a saját egyetlen álmával is nehezen boldogul, úgyhogy a mások álmából származó ötezer álommal sem lehet könnyű 🙂
    De szépnek mindenképpen szép feladat lehet valakivel egy álom fölé hajolni és…
    Mint egy interjúból tőled tudom Erik, keveset álmodunk nemzeteset és UFO-sat 🙂
    Álomfejtés tudományosan. Miért siker az Álomfejtő blog?!
    Szóval csupa érdekességgel ismerkedhetünk meg a blogodon, s köszönöm, hogy ezeket most strukturáltan kiterítetted elénk – vagyis köszönöm a vendég bejegyzésed!

  • Lux Erik

    kapitányg-nek: lehet úgy is gondolkodni, ahogy az általad blinkelt linkben olvasható, magam arra törekszem, hogy az álmokat is, és az értelmezésükhöz használt fogalmakat is viszavezessem olyan egyszerű, és mindenki által tapsztalt dolgokra, minthogy megszülettünk, növünk, általában vannak szüleink, aztán barátaink, akikkel hol konfliktusunk van, hol egyetértünk. Ennek az egyetlen, ilyen egyszerű tényekből – csak nagyon bonyolult módon – felépülő világgal is van annyi (gondolati) problémám (is), hogy nem érzem szükségét, hogy ezt még párhuizamos (más) világok tételezésével sokasítsam.

  • szótlan

    Meg még vannak érthetetlen dolgokat írók akik állitólag ebből meg is élnek????????????
    Az egész értelmezhetetlen, összefüggéstelen, az élettől igen messzeálló, magamutogató és erős egoizmust sugalló marhaság.

    Boldog Új Évet kívánok!

  • Malvina

    Kedves Szótlan és FYGureout,

    már elnézést, de ez így – mindkét esetben – szép kövér általánosítás, ami semmit nem mond. Konkrét példák nélkül az olvasónak lila gőze se lehet, miről is beszéltek, mire is gondoltok. ::(((

  • szótlan

    Kanszonett

    Oh, mint imádlak, bájpofájú süldő;
    te konda dísze, sertésól csodája!
    Hogy vonz e gonddal mocskolt szép tokácska
    s e sárfüggőkkel ékesített fültő.

    Még vályút álmodsz, henteregve koszban.
    Nem sejted tán, hisz kis disznó vagy most még,
    hogy más is van e földön, mint a moslék,
    hogy súghatsz-búghatsz nászkanoddal hosszan.

    Hússzék elé míg nem szólít a böllér,
    míg végröföm az égre fel nem hangzik,
    egy hizlaldáért el nem válnék tőled.

    De jaj, te engem százszor is megölnél,
    ha ülnél orvul mesterséges lagzit,
    igent rebegve álnok fecskendőnek.

    Talán ez még megy, üdvözlettel szótlan.

  • Malvina

    Nekem egyáltalán nem úgy tűnik!
    Itt kérem, semmiféle nem-megértésről nincs szó! Pusztán arról, hogy általános fikázást, mindig könnyebb művelni, mint pontosan és konkrétan leírni, hogy mit és miért is tartunk /vagy nem/ marhaságnak – például ebben az esetben a “Szóval” c. posztban foglaltak vonatkozásában – egy- egy kijelentésben, állításban, leírásban, megnyilatkozásban. stb. Nem is beszélve a mellébeszélésekről. Hiába, ennek a módinak nagy divatja van ma minálunk, úgy is nézünk ki!

  • Lux Erik

    Szótlannak: hogy számodra érthetetlen, amit írok, értem. Abból, hogy helyteleníted, hogy ilyesmiből meg lehet élni, az irigységen túl, dühöt sejtek, aminek okáról szintén vannak sejtéseim. Ahhoz, hogy dühöd érvényesítsd is, és ne csak magad emésztd vele, értelmesebbnek kellene lenned, ami nem abszolút lehetetlen feladat, de akkor már nem ilyen marhaságokat írnál… Szóval a kígyó, ha nem is harap a saját farkába, de akarva, nem akarva Te választasz: ilyen dühödt, és éppen ezért hatástalan fasz maradsz, vagy valamit kezdesz is dühöddel. Már azon kívül, hogy fröcsögsz, mert ezért meg hülyének néznek, amitől még dühösebb leszel. Szóval a kígyó így is a saját farkába harap, de még csak nem is élvezi. (Ráadásul mérges. 🙂 )

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük