Hogyan szerezhetik meg a bankok dolgozói alacsony áron a bedőlt ingatlanokat?

Számtalan módszert ismerünk, amelyet az ingatlan adás-vételek hivatalos és gyakorlott ügynökei bevetnek. Pécsett sincs ez másképp.
Barátom számolt be arról, hogy az általa megtekintett 20 lakásból nagyjából a felére mondták azt, hogy az építő saját magának szánta, maga akart itt lakni, csak valami közbejött éppen.
Mire is gondol ezt hallván a gyanútlan vásárló-jelölt?

Nyilvánvalóan arra, hogy ebbe a lakásba (házba) a legkitűnőbb anyagok kerültek beépítésre, a vízszintet nem is hagyományos léccel, hanem digitálisan és műholdról mérték be, a téglát az építő egyesével ellenőrizte, a maltert pedig nyilvánvalóan laboratóriumban keverték ki.
Ám az egészen bizonyos, hogy innen nem spóroltak és nem loptak ki semmit, ez a ház itt fog állni moccanatlanul az idők végezetéig – ezt megvenni isteni szerencse kérdése.

Aki olvasta Pratkanis és Aronson könyvét, A rábeszélőgépet, az számos hasonló trükkre ismer rá, csupa nagy hagyományú átverésre, Amerikából.

Na, de Magyarország az más, itt olyan friss módszerek dívnak, amelyek hallatán Pratkanis és Aronson gyenge kis marketingesnek tűnhet fel.

A pécsi ingatlanátverési módszer

A két tudós aligha látott még olyant a tengerentúlon, amit a pécsiek figyelhetnek meg egy, az OTP-re szállt lakás helyi hirdetésében: a lakáshoz autó beálló is tartozik.
Amikor kiderül, hogy volna vevő, akkor szóban közli az OTP ügynöke, hogy ehhez a lakáshoz mégsem jár autó beálló, lehet parkolni a zárt lakópark helyett – az utcán.
Hogy mire megy ki a játék?
A vevő eláll a vételi szándéktól, s a bank alkalmazottja vagy a bank kedves barátja megveszi majd nagy kegyesen, kicsit kevesebbért. Esetleg mégiscsak kocsibeállóval.
(A hirdetést letöltöttem!)

***

Korábban pécsi ingatlanos tapasztalatokról:

Megtekintési nyilatkozat

Hogyan szerezhetik meg a bankok dolgozói alacsony áron a bedőlt ingatlanokat?” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Hazánk erősen individualista társadalom – ezt támasztják alá a különböző tudományos kutatások: Tárki, dr Kopp Mária. A tudományos kutatásnál is szemléletesebb viszont az “építtető magának építette ezt a házat” értékesítői érvelés. Mikor jutunk el oda, hogy az értékesítő azt javasolja: “Kérem nézze meg referenciáinkat! Érdeklődjön azon tulajdonosoknál akik részére mi építettünk!”
    A mi szakmánkban is sajnos kevesen nézik meg a referenciáinkat, publikációinkat.

Szólj hozzá!