Hírvilág, online és print lapok 2.

Hírvilág, online és print lapok: béltisztítás címmel írt minapi bejegyzésemet szövöm itt tovább.

Print és online megjelenés különbségei

Hogy mégse csak primer dühöngés legyen a részemről, legalább szedjük össze a papíralapú és az online megjelenés közötti különbségeket, az utóbbihoz viszonyítva:

– nincs nyomdaköltség és szállítás

– a gondolat, az esemény, a hír így szinte szinkron jelenhet meg – egyidejű megjelenés –  (a példának vett Homár írás szavatossága a pécsiek körében már rég lejárt)

– szövegen túli elemek, mellékletek használata: kép, hang, slide (bemutató), videó. (A Homár-írás egyetlen pozitívuma a térképmelléklet – Nyíl utca)

–  élő hivatkozások (linkek) kifelé és befelé, az archívumba; (a már említett térképmelléklet kivételével csak a hozzászólásokban találunk, a két “tag”-et leszámítva)

– azonnali olvasói reakciók – itt a nagy kérdés a moderációs fok (példánkban a hsz-ek jelentős része irreleváns spam, azaz a moderációs fok alacsony. Azért nem mondhatjuk nullának, mert regisztráció szükséges.)

A moderáció módjain gondolkozóknak a teljes nyitottságtól a teljes zártságig állnak rendelkezésére eszközök.
A webegység, vagy azon belül egy-egy bejegyzés célja kell, hogy meghatározzák a moderáció mértékét.

Példánkban vajon mi a cél?

A példabejegyzés esetében a minél több látogatóra tippelek, a tartalom rovására is – legalábbis az eredmény ez. Egyszerűen nincs érdemi mód a vitára, a téma kibontására.

FRISS HÍR A TÉMÁBAN: Pécsett népszavazást fognak tartani a parkolási rendelet némely intézkedéséről.
(Vajon a Homár vissza fog-e utalni erre (az újságírásban ezt dosszié hatásnak neveznék), vagy ahogy eddig sem volt a konkrét bejegyzésnek köze az újságíráshoz, ezután sem lesz?)

– az olvasók érdeklődésére, irányultságára, reklámreakcióira vonatkozóan vajon mit volt képes a Tékozló Homár lemérni?

“Hírvilág, online és print lapok 2.” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. Én csak azt nem értem, hogy miért pont a Homárt kapcsolod a hírvilághoz… Szerintem a Homár inkább fogyasztóvédő blog, ha már valami kategóriába be kell illeszteni, és attól van már ereje (több cég is figyeli, írnak-e róla benne), mert ennyi látogató öntheti bele a mindenféle hozzászólást. Mondjuk van is ott sok érdekes online világbeli jelenség, hogy hogyan cuppannak rá egy-egy bejegyzésre, azután meg esetleg a “bűnösre”, annak honlapján, vagy mobilján. Hogyan keletkeznek szállóigévé vált szófordulatok a kommentekben, amelyekbe márkanevek is belekeveredhetnek, vagy legutóbb egy tulajdonnév is.

    De ha már hírvilág:
    Bevallom, figyeltem, hogy mi lesz a Seres Mária féle népszavazási kezdeményezéssel, illetve aláírásgyűjtéssel. Aznap, amikor 200.000 aláírás helyett átadott majdnem 600.000-et, csak baromi bonyolult keresések árán találtam róla hírt a neten. Se origo, se index. Pedig érdekes kis hír, csak nem érdeke egyetlen felsőbb hatalomnak sem, hogy ez terjedjen, ígyhát nem is terjedt. Na ez az ijesztő szerintem.

  2. Sziasztok!

    Hátulról visszafelé:

    1) Kedves KapitanyG!
    A WordPress egy másik bejegyzésből ide mutató hivatkozást is a hozzászólások közé számította. Ezt a bejegyzés végén helyezte el (trackback/pingback). Így van ki a “létszám”.

    2) Kedves Chiara!
    A Tékozló Homár idézett (és kicsit elemzett) bejegyzése az Index címoldalán jelent meg, márpedig az Index egy gyakorta hivatkozott online hírportál.
    Ez persze nem azt jelenti, hogy az Indexen minden írás a hír műfajába tartozna, akár blog-formát ölt, mint a Homár is, akár más formába öntik.
    De a “hírvilág” kategóriájába nyilván beletehetjük.
    Azon persze elvitatkozhatnánk, hogy a méltán olvasott Homárt hová helyezzük: érdekvédelmi- közösségi blog?
    De szerintem nem ez az érdekes most, hanem az, hogy a Tékozló Homár eme bejegyzése NEM JÓ!
    Azért nem, mert egyszerűen és öncélúan lehülyézi a pécsi önkormányzatot, egy januári témát melegít fel (tehát pont az érintettek, a pécsiek számára már lapos) és nem teszi lehetővé az érdemi párbeszédet, pl. annak kifejtését, hogy a pécsi önkormányzat “parkolási politikája” nem csak a Nyíl utca miatt okoz értelmetlen érdeksérelmeket! (Ez az utóbbi például az én álláspontom.)

    Kérdés lehet még, hogy az általam is kedvelt Tékozló Homárt, mint érdekvédelmi blogot, lehet-e kritizálni, ha nívótlan bejegyzést tesz közzé, vagy csak a Homár kritizálhat?

    Upgrade estbe fordulón:
    Seres Mária meg a hatszázezer aláírás – elhallgatják-e?
    Szerintem nem elhallgatásról van szó, csupán “érdekesebb” témák – gyilkosság, cigányozás -, vannak napirenden.
    Pedig itt valamiféle “cselekvő fordulat” tanúi lehetünk: a jónép megüzente a politikai elitnek, hogy a teljesítmény már tényleg minuszos! És most nem csak mondjuk (pártállásra és drukkra való tekintet nélkül), hanem aláírtuk…

  3. Hát abban igazad van, hogyha hírvilág kategóriában kell értékelni, akkor a Homár úgy egészében rossz, az általad idézett bejegyzés meg méginkább.
    Amúgy azt is rossz néven veszem tőlük, hogy nem közölték az én írásomat, amikoris átvertek a vízórabeszerelők egy előző évben hitelesített és frissen beszerelt vízórával, mert bizonyára nem volt elég érdekes. (Homár-faktor: -5) 🙂
    És abban is egyet értünk, hogy eszmét cserélni vagy értelmesen hozzászólni ott nem lehet, legalábbis nem érdemes.

    Az aláírásgyűjtős megjegyzésed viszont nekem túl naívnak tűnik. Seres Mária igyekezett is sajtónyilvánosságot teremteni, meg ott is nyüzsgött mindenki (értsd: médiumok képviselői), csak aztán elfelejtette megírni. Persze ettől még állhatna, hogy a sok más érdekes témától felejtették el, de ne mááár…

  4. Kedves Barátom!

    A hír, mint műfaj, ma Magyarországon a szarós, baszós, kardozós, cigányozós, ledorongolós elemeket tartalmazó írásból áll.
    A primitívség piadestára emelése csábítja az olvasókat, és ezek jelentik a hirdetés-elhelyezések melegágyát (mármint a tömeges látogatottság).
    Valjuk be őszintén, hogy a tudományos alapossággal, színes gondolatokkal megírt “A kérészek túlvilági életciklusai” típusú oldalak nagyon kevés látogatót vonzanak, a hirdetőknek nem csábító hely.
    Mégis, kötelességünk – úgy gondolom – úgy hadakozni a posvány, a mocsár, a feneketlen mélység ellen, hogy tisztességesen megírt kis szigetecskéket (blogokat) helyezünk el, ilyenekről adunk hírt, ide kalauzoljuk az olvasókat, és előbb-utóbb csak feltöltjük a bűzös mocsárt értékekkel…

    Nem bántani akarlak, hisz’ egyetértek az elveiddel, csak elmondom, hogy Te is negatív példát, példákat hozol fel (és sokszor én is 🙂 ), amire ugrik a nép, szalad az ominózus oldalra, hogy örömmel, gondolkodás nélkül fröcsöghessen.

    Mutassunk be pozitív példákat, kellene egy “Mértékadó” hírportált összehozni a jó gondolkodású blogerekből, nem blogerekből! Tudom: “Álom, álom, édes álom…”

  5. Volt egy majdnem hasonló kezdeményezés a nol-on pár évvel ezelőtt (Peredi Á.: A hónap gesztusa) – akkor ezt írtam ezzel kapcsolatban:
    http://href.hu/x/89fg
    Azóta – hát, nem tudom… Nehéz beletörődnöm, hogy “a jó” nem mindennapos és megszokott…

Szólj hozzá!