Gyurcsány után: az MSZP már, a FIDESZ (még) nem kell?

A balpartinak mondott – általam ismert – népek többségének véleményét nagyjából ez a mondat tükrözi a leghívebben: az MSZP már, a FIDESZ pedig (még) nem kell.
Miért ez a “ragaszkodásként” is, “árulásként” is felfogható vélemény?

A balparti talpas nép csalódott, mert a modern Magyarország ígéretével felemelkedő Gyurcsány gyengén (rossz hangulatban fogalmazva: sehogy nem) teljesítette ígéretét.
Kik igazságos, kik racionális, de mindenképpen megvalósuló közteherviselést; újkálvinista értékeket (a munka, a teljesítmény megbecsülését), s ezeken alapuló, “nyugatias” fejlődést akarva “álltak mögé”.
Baloldali nyelven megfogalmazva: a munka és a tőke harmóniáján alapuló, fejlődő, a nyugati világba simuló szociális piacgazdaságot, vagyis a szolidaritást is tükröző társadalmat kívántak. (Velem együtt.)

A hivatalos eredmények felsorolása és a mindennapok érzésvilága, tapasztalata – meglehet igazságtalanul -, de nem összeilleszthető. A mindennapokban szerzett benyomások, tapasztalatok nem alkalmasak az eredmények felett érzett öröm kifejezését segítő fáklyás felvonulások megrendezésére.
A reformok – ebben a körben így ítélik meg – vagy a felelőtlen ellenzék hatalmi éhségtől eltorzult tettein vagy az át nem gondoltságon sorra elbuktak.

A bejegyzés a hirdetés után folytatódik:


Mindez olyan közhangulatban értendő, amelyben az elégedetlenség – meglehet, ez is igazságtalan – a teljes rendszerváltó elitet érinti.

A rendiség, az urambátyámos világ folyamatos háborút visel a pályázatos világgal, míg másfelől a “népnevelési szándék” (pl. a mikrovállalkozók kényszerítése a napi pénztárvezetésre, amely feladatot nem vehet át könyvelő) megy szembe az uniós szándékokkal és a józan ésszel.

Ha az MSZP tényleg a lampertmónikák intellektuális erejével megy neki a jövőnek – akkor sincs még minden elveszve, hiszen a szabad demokraták… Hááát, ez sem egy idill.

De jobbra ez a kör nem szavaz(hat)!

Hát akkor mi lesz?

***

Korábban Gyurcsány Ferencről és vidékéről:

A félszárnyú madár repülése

Éljen Gyurcsány Ferenc!

Gyurcsány Ferenc mint közvagyon

A Gyurcsány Ferenc Baráti Társaság

Az igazi gerillamarketing

“Gyurcsány után: az MSZP már, a FIDESZ (még) nem kell?” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Ki időt nyer, életet nyer.
    1. Kiizzadnak egy csődgondok/válságmenedzser kormányfőt (programostul), aki egy évig keményen tartja a kormányrudat, s csavar is rajta. Ez esetben nem lesz 400 Ft egy Euró.
    2. Nem izzandnak ki, és jön a választás, s szavazhatunk majd programokra. A fene se tudja mi lesz a vége.

  2. Márpedig eléggé kiszámítható, hogy milyen lesz/lehet a folytatás. Egyrészt azért, mert durva leegyszerüsítésnek tartom pusztán egyes személyekre redukálni a problémát. De azért ez a gyakorlat
    ( gyurcsányozás, orbánozás, stb.), hogy kizárólag egyes személyeken kéjrük számon a különböző csoport- és össznépi játszmák akár időlözi, akár végeredményét, pontosan a félfeudális, az urambátyám-világ masszív jelenlétét mutatja. Éppen ezért nem osztom Lobo azon véleményét, hogy “A rendiség, az urambátyámos világ folyamatos háborút visel a pályázatos világgal”. Szerintem szó sincs semmiféle háborúról, totális egybeolvadásról, együttjárásról, szimbiózisról van szó. Éppen ebben áll a probléma lényege! Hogy ez a mentalitás, ez az attitűd hatja át és mozgatja az egész társadalmat – még mindig – a családoktól kezdve a munkahelyi csoportokon át , egészen a kormányzati szféráig bezárólag. Szóval én amondó vagyok, hogy amíg a civil kurázsi halott, amíg nem vagyunk képesek a saját józan eszünket végre elővenni, addig semmiféle előremutató érdemi változásra nem számíthatunk. Legyen a miniszterelnök akár Surányi György , akár Bajnai Gordon, de akár maga ,Orbán Viktor.

  3. Hogyne volna neked is igazad, Malvina! De ez nem zárja ki azt, hogy egyszerre mindkettőnk lásson a valóságból valamit, ami érvényesen létezik a másikunk tapasztalata mellett.
    De hadd mondjak példát arra, amire hivatkoztam fentebb.
    Te miként értékeled a vármegyék védelmét a FIDESZ részéről? (A regionalitással, tehát a hatékonysággal szemben.)
    Nem a múlt, a vármegyei ellenállás ez a modernitás, az ésszerűség ellenében?
    (És most mindegy a motívum: a jól ismert pártpolitika oltárán hadd vesszen bármi – csak segítse a hataloméheseket.)
    Szóval igenis megharcol itt múlt és jövö, rendiség kontra modern szociáldemokrácia (amire nem illik hivatkozni, helyette boldog-boldogtalan liberálist mond, mert ez a kifejezés elfogadhatóbb minálunk.)

    Ja, és el ne felejtsem: a személyiségnek a média korában igenis nagyon nagy szerepe van.
    Ezért nem lehet Hiller próféta, mert raccsolva, feltolt orral, az empátia és a természetesség legcsekélyebb jele nélkül nem lehet hatékonyan meggyőzni embereket.

  4. \”hogy kizárólag egyes személyeken\” – írtam én, tehát egyetértünk abban, hogy van jelentősége a személyiségnek. Azt meg véglépp nem állítottam, hogy csak én látnék meg bármit is a valóságból. Márcsak azért sem állíthatnám, mert akkor tudnám, vagy tudni vélném, hogy mi is a \”valóság\”! ::)))) A vármegye melletti kiállás pedig nem kontra regonalitás, hanem a félfeudálisan érző és gondolkodó többségnek való hajbókolás a hatalom megszerzéséért. Előre mondom, hogy ha a FIDESZ ki- és megválasztódik, akkor nem kell sok időnek eltelnie, hogy ő maga magyarázza majd el a népeknek, hogy miért kell vármegye helyett régió. Hangsúlyozom, hogy egy idő eltelte után, mert nyilván, hogy az ő kiskirályaik is le akarják majd a magukét csippenteni, amit mint tudjuk a vármegyei rendszerben lényegesen könnyített módon tehetnek meg, mint a majdani átstrukturált régók rendszerében. Ezért is mondom, hogy egy jóideig nemigen lesz változás. Változást majd csak a helyzet rosszabodása fog indukálni, illetve a környezetünk kikényszeríteni belőlünk. Ami a megharcolást illeti, azzal nem értek egyet. Ha ez harc, akkor én vagyok Horatius,mert írtam már rímes sorokat, és én vagyok Hérodotosz is, mert tudok ám történeteket mesélni, elbeszélni. Ugyanis, amiről itt szó van, az legfeljebb az idővel való packázás (amit olykor harcolásnak hívnak),aminek előbb vagy utóbb, de meg fogjuk, mert meg kell adjuk majd magunkat, még akkor is, ha már késő lesz. Természetesen azt kívánom, hogy ne legyen igazam! ::))))

  5. Régebben, talán 2006-ban, amikor már látszott, ami látszott, akkor fogalmaztam úgy, hogy Gyurcsánynak kétség kívül az a legnagyobb erénye, hogy Orbán ellen győzni tudott, a legnagyobb bűne viszont az, hogy a kapott lehetőséggel nem tudott élni, amivel végső soron újra Orbán kezére játssza a hatalmat. Ez sajnos akkor is igaznak látszik, ha most kicsit felborulnak a korábban elképzelt forgatókönyvek. Ugyanakkor – és furcsa ilyet mondani ama balpartról – ha az MSZP csak kibekkelni akarja a hátra lévő egy évet (mint ahogy az elmúlt kettőt kibekkelte), akkor alighanem mindenkinek jobb lenne, ha Orbánék mielőbb győznének egy előrehozott választáson. Mutassák meg most, mit tudnak, mi van a tarsolyukban. Persze hatalmas visszamutogatás történne majd, hogy azért kell minden elképzelhetőnél szigorúbb intézkedéseket hozni, mert a baloldal elcseszte a kalapácsnyelet – de hadd mutatnák meg, mire mennek. Annál, ahogy az MSZP válságkezel, nehéz lenne rosszabbul csinálni. Hát csinálják jobban. És – úgy sejtem – tőlük még jobban le is nyeli majd a lakosság a békát. Ha meg nem, akkor majd jól ellenük szavaz legközelebb.

  6. Visszajelzés: PÉCS-BARANYAI BLOGGEREK » Gyurcsány után: az MSZP már, a FIDESZ (még) nem kell?

Szólj hozzá!