blog

Fapados kommunikáció-e a blog meg a chat?

Marketing előadás a tv-ben: fapados kommunikáció

Ma teljesen véletlenül “botlottam” valamelyik pécsi tv csatornán (talán az MX lehetett) Dr. Törőcsik Mária egyetemi marketing előadásába, amelyből ha egyet-egyet elkapok, mindig szívesen végigélvezem.
Ma a kommunikációról is szó esett, s az előadó a gyorsuló világ kapcsán említette, hogy a személyes kontaktushoz képest mennyire szegényes az egyre gyakrabban használt elektronikus kommunikációnk, mert pl. a chat is megfoszt minket a gesztusok, a mimika lehetőségétől, ez csupán afféle fapados kommunikáció…
Eszembe sincs az adott szituációban vitázni (nagyon) Dr. Törőcsikkkel, ám annyit mégiscsak hozzátennék: mindez akkor igaz, ha a személyes kontaktus potenciális megléte mellett, a helyett történik az elektronikus párbeszéd.
Ugyanis az elektronikus kommunikáció, köztük az Internet, gyakorta a térbeli TÁVOLSÁGOT pótolja ki, mondjuk London és Pécs között, s így nem a fapados jelleg a lényeg, hanem, hogy egyáltalán létrejött a kommunikáció. (A videókapcsolatról már nem is beszélve.)

(A weben megvalósuló kommunikáció néhány vonatkozásáról hadd ajánljam a következő “dolgozatból” Az internetes kommunikáció és kapcsolat jellemzői c. fejezetet.)

Mint blogger, aki Közép-Európa különböző pontjain élő barátaival ápol (fapados ?) kapcsolatot – ennyiben azért a dolgot kiegészíteném!

Mondhatnám úgy is: a gyorsuló világ nem csak foszt, hanem ad is!

***

Vegyük csak számba a (nem fapados) blog funkcióit: blog

10 hozzászólás

  • emberszabasu

    Érdekes téma ez. A kapcsolódó dolgozatot nem olvastam végig, csak beleolvastam…
    Annyival egészíteném ki a témát, hogy sajnos az on-line kommunikációt – különösképpen a csetet – egyre kevésbé a távolság leküzdése miatt használják. A távoli ismerősökkel folytatott beszélgetéshez nyilván sokkal jobb csatorna is adva van ma, mint egy cset szerver, ahol egyszerre 5-8ezer másik ember is fent van. Azonban elsősorban a tizenévesek körében megfigyelhető, hogy iskola után az idejük nagy részét a számítógép előtt töltik, csetelnek egymással azok a gyerekek, akik egyébként egy iskolába járnak. Az indíttatásukat csak arra tudom visszavezetni, hogy nyilvánosságra akarják hozni mindazokat a dolgokat, amik nap közben történtek velük: olyan emberek tudomására igyekeznek hozni ezeket, akik valójában egyáltalán nem részeik az életüknek. Korábbi tapasztalataim alapján ez oda vezethet, hogy a gyerek olyannyira függővé válik attól, hogy mások (többnyire idegenek) hogyan reagálnak a vele történt dolgokra, hogy ez válik az értékrendje meghatározó elemévé. Ez a tendencia a sekélyes értékítélet, az elfajzottá terebélyesedő liberalizmus felé visz, aminek a végén az ember értetlenül áll önmaga előtt, kérdezve: miért nem boldog, ha mindig is ugyanazt csinálta, amit más kortársai?
    “hátránya viszont, ha a gátlások a düh, gyűlölet kifejezésében is megszűnnek”. A hátrány az, hogy az embereknek gátlások révén szükséges csillapítaniuk a dühüket és gyűlöletüket, mert még a “hagyományos” kommunikációban, a szimpla életben sem képesek ezek nélkül létezni. Az már csak hab a tortán, hogy a médián és a különböző politikai, társadalmi és egyéb vezetők viselkedésein keresztül is csak ezt a fajta téves érzelemvilágot látjuk megerősítve, mintegy biztatásul arra vonatkozóan, hogy kiélni az érzelmeinket nagyon is helyes – még ha negatívak is. Arról persze lehet sokezer weboldalt, újságcikket, külön tévéműsort és még sok-sok könyvet is megjelenttetni, hogy hogyan lehet a negatív érzelmeket pozitív módon levezetni, de valójában ez soha nem teremthet lelki békét, érzelmi egyensúlyt és olyan állapotot, amelyben az embet tartós boldogság-érzés jellemez. Egyszerűen azért nem, mert ennek az állapotnak nem része a negatív érzelem.
    Gondolom, ez kérdést vet fel az olvasóban, ezért hozzáteszem: a negatív érzelmektől könnyen meg lehet szabadulni: azzal, ha elkerüljük azokat a helyzeteket, amelyek efféléket ébresztenek bennünk. Tudvalevő, hogy több módja van a problémák kezelésének, attól függően, hogy milyen jellegű a probléma. A negatív érzelmeket leginkább elkerüléssel, megelőzéssel lehet kivonni az életünkből. De miért is tennénk? Hiszen az egész világ erről szól…

  • Kaktuszka

    Kedves Farkas!
    Nagyon érdekes a netes pszichológiáról szóló cikk! Köszi! 🙂
    Saját tapasztalatomból azzal erősíthetem meg, hogy ?az egyértelműség hiánya megnöveli a fantázia szerepét, nagyobb teret ad a projekcióknak? és ennek tudatában rendkívül frusztráló, ha nem tud a ?valós? életbe is átfejlődni az ilyen tanácsadás, kapcsolat, amely valóságossá tehetné a viszonyokat.

    ?a személyes találkozások alatt kevesebb konfliktus fordult elő, mint az online feltételben?
    Ezt is megerősíteném, az online életemben sokkal élesebbé válnak a konfliktusaim. Talán azért, mert ahogy a tanulmány is írja ?könnyebben félreérthetik egymást, és azt is, hogy mivel nem közvetlen, személyes a találkozás, könnyebben fejezik ki egyet nem értésüket a másik véleményével szemben?.

    A hosszabb távra szóló (tehát nem a van egy kérdés és arra van egy válasz és snitt felállás) kizárólag netes alapú tanácsadást nem tartom jónak, mert az életünket mégsem csak a neten kívánjuk élni. Ez olyan mintha valaki a vízben tanítaná a járást, a szárazföldön meg boldoguljon a páciens maga.
    Nem szerencsés, ha az efféle kapcsolat ?egyéltű?, mert a gyakorlatban nem(csak) neten kell boldogulni. A fapados kifejezést nem tartom jónak, mert érzelmekben akár sokkal gazdagabb is lehet, de valahol mindenképpen torz a kizárólag netes kapcsolattartás, mert hiányzik a valóság súlya.
    Úgy látom, hogy valamilyen szinten vegyíteni szerencsés a netes és a valós kapcsolattartást különben semmi egészséges nem jön ki belőle.

  • Bakura az okostojás

    Nem értek egyet az előttem hozzászólókkal.

    Nem igaz, hogy ha valaki sokat msnezik, chatel, blogol, az az interperszonális kommunikáció kárára menne. Nem tapasztalom, hogy ezen emberek rosszabbul kommunikálnának az életben.

    Ráadásul az irány is fordított. Először magányosak az emberek, úgy mennek a netes társalgásokba, és nem attól lesznek magányosak. Itt esetleg még ismerősöket is szerezhetnek.

    A blog pedig nagyon jó arra, hogy saját nézeteit, gondolatait közreadja az ember. Örülni kell a lehetősségnek, és akinek vannak ilyen ambíciói, az éljen vele.

  • EL LOBO - A farkas

    Nagyjából mégis egyetértünk (legföljebb máshová tesszük a hangsúlyokat).
    Látjuk, hogy az internetfüggőség kialakulása, ha az a valóságos kapcsolatok rovására megy – a “nem szeretjük” kategóriába sorolandó.
    A másik végponton viszont új eszközökkel, új kifejezésformákkal, az önmegvalósítást, a személyiség kibontakozását segítő eszközökkel lehetünk gazdagabbak!
    Az egyensúly megteremtése lehet a kritikus pont.

    És ha már marketinggel kapcs. előadásból indul a beszélgetés: a marketing némely szabálya is átíródik kicsit, a büszke tudomány is bevonul a blogok és a “csetek” birodalmába, megkeresni a maga hasznát – azaz gyarapodni!

  • kommunikáció, blog, képes bloggerdirectory

    Üdv El Lobo – A farkas!

    Egy egyedi, talán tematikusnak mondható blog gondozása szakadt a nyakamba a napokban.

    Az interneten folytatott kommunikációban sajátos szerepe lehet ennek a blognak, egyfajta képes bloggerdirectory-ként tekintek rá.

    Ez lenne az a választást, kommunikációt, információszerzést képekkel segítő blog:

    http://tablo.blogter.hu .

    Ezúton téged is meghívlak: jelenj meg képpel, hivatkozással a Tabló blogon!

    Ha a csatlakozás mellett döntesz, kérlek, küldj képet a köv. e-mailcímre:

    blogtertablo{kukac}gmail{pont}com !

    Üdv, sok sikert,

    cnr

  • EL LOBO - A farkas

    Kedves CNR!
    A meghívást köszönöm! Most döbbenek rá, hogy nincs is friss fotóm, úgy 10 éven belüli, így egy kis türelmet kérnék!
    Tényleg köszönöm! 🙂

  • EL LOBO - A farkas

    S ha már kommunikáció, hadd mutassam meg műholdképen, most éppen honnan igyekszenek betörni a blogomba! (Az IP cím megvan; a hely a betöréshez használt kód utolsó megjelenési helyét mutatja Budapesten. Tehát nem feltétlenül a behatolni akaró van az adott helyszínen, hanem mondjuk a szolgáltatója. A függőlegesen látszó fehér és szürke “csíkok” parkoló autók.)

    betörési kísérlet

    A kép forrása: a Google műholdképe.

  • morvax

    Szia Lobo!

    Nem hinném, hogy a személyes kapcsolatok rovására megy, azonban én nem a függőkről beszélnék.
    Mert azoknál valószínűleg igen.
    És tényleg az MSN, vagy a levlisták segítségével gyorsan megoldhatunk olyan problémákat, melyek rengeteg időt rabolnának, ha azokat manuálisan, személyesen, telefonon, stb róbálnánk kivitelezni.

    Most pl küldök Neked egy teljesen friss fotót az új afro-fizurámról:)

    Mikor is láthatnád ezt, ha így nem? :))
    Üdv
    morvax

  • morvax

    Köszönöm, Lobo!
    Ilyenkor jól jön a megerősítés, hogy az ember lánya kimerjen menni az uccára:))

    Apa mondta:

    -Szép mert szép az, aki hordja, de mit fog szólni ehhez Sárika néni?

    (Sárika néni a legöregebb párttagunk, s amikor engem megismert már volt piercingem, na meg is vót a véleménye rólam:)

    Na igen, az apák már csak ilyen elfogultak a lányukkal!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük