Cenzusos demokrácia a nép érdekében?

Újra és újra nekilódul a cenzusos demokrácia híveinek PR hadművelete, hogy kísértetként bejárja, ha nem is Európát, de Hunniát mindenképpen.
Eleve már a kifejezés is őrület, hiszen a demokrácia szűkítése aligha lehet demokratikus, épp ellenkezőleg. Vagyis sokkal helyesebb volna cenzusos antidemokráciáról beszélnünk, mintsem demokráciáról.

Nevezzük nevén a dolgokat. Szín tiszta cigányellenességről van szó, amikor az írásbeliség tükrének számító iskolázottságot neveznék ki a a választási képesség és a választhatóság fokmérőjének. A kirekesztés politikai szándékát erősítő, látványos, könnyen népszerűsíthető és a könnyű politikai zsákmány ígéretét hordozó PR-objektum bontakozik ki a szemünk előtt.

Műveltség, internet, a nép kulturális felemelés

Ám már ez a régi időket visszahívó gondolat is elavult, mondhatnánk cinikus megközelítésben, hiszen a műveltség küszöbe napjainkban az internet érettséggel inkább kifejezhető. Vagyis a nem kívánt elemeket, cigányokat, idegeneket sokkal hatékonyabban lehetne „kiszűrni” a választásra jogosultak köréből az internet használat ellenőrzésével.
Ám sajnálatos tény, hogy ma Magyarországon a digitális analfabéták aránya 50%-os, s így maguk a javaslattevők is szép számmal búcsút inthetnének a szavazati joguknak.

Fájdalmas élmény, hogy a huszonegyedik század küszöbén nem a nép teljességének kulturális felemelése a cél, hanem inkább annak sokoldalú korlátozása figyelhető meg. Akár a cenzusos demokrácia rokon jelenségeként is értékelhetnénk az egyetemi férőhelyek drasztikus korlátozását.

Én ezt a jelenség csoportot Alexandrosz szindrómaként jelölöm

Plutarkhosz szerint, az Ázsiában hadvezérkedő Nagy Sándor nem mulasztotta el levélben elmarasztalni tanítóját, Arisztotelészt, amikor hírét vette, hogy az könyv formában nyilvánossá tette az addig csak a kiválasztottak számára hozzáférhető tanait.

„Mert miben különbözünk majd másoktól, ha azok az ismeretek, amelyekben neveltetést kaptunk, közössekké válnak mindenkivel?”

És ez, a tudás megosztásának huszonegyedik századában, aligha korszerű gondolat!

*****

Korábbi ókori megközelítések:

A suszterpuccs elődei: Catilina összeesküvése

Nero ritkán sercint

Ókori gerillamarketing sorozat

Bognár László

A kétezres évek elején figyelemmel fordultam az online marketing mellett a blog műfaja felé.
A szolgáltató-blog klasszikus „énblogként” indult a Jóljárok Magazin aloldalaként.
A Google számos változtatása a kereső algoritmusában egyre inkább hátrányos helyzetet teremt a sokszálú, sok témát felkaroló klasszikus blogok számára. Ezért a régi blogot frissítem, tartalmi struktúrába szerkesztem. Szolgáltatok.

“Cenzusos demokrácia a nép érdekében?” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Persze lehet még színezni, Sándor! 🙂
    Felsőfokú végzettség + csakis X párthoz tartozás + stramm izomzat + fehér bőrszín. És akkor még a mostaninál is kevesebb vitával halmozná a parlament a mostaninál is nagyobb mértékben a sikert!

Szólj hozzá!