Az évezred könyve

Miért nem vettem meg az évezred könyvét?

Nehéz lesz ezt megindokolnom, hiszen Para-Kovács Imrét személyesen ismerem, egy teljes alkalommal találkoztunk is a fizikai térben, online pedig sokszor. Legalább háromszor, de ötnél nem többször, az biztos.
Nem lógok a mesék nyúlós tején, isten bizony így alakult az élete, csonkára, foghíjasra sikeredve, hiszen alig ismerkedhetett meg velem.
Na, de hagyjuk a szerénységet másra, haladjunk tovább a történet fonalán!

Szóval nem vettem meg a Duna Plazában, nagy haragomban, hiszen én olykor ide járok, de Para Kovács a Mamut daláról írt könyvet korábban, s így az első önkéntelen reakcióm az volt: vegye meg a könyvedet valami éneklő rajongó a Mammut Áruházban. (Jellemző kicsit, hogy az a könyv is helyesírási hibával kezdődik, egy m-mel írta a Mammutot, ráadásul kis betűvel!)

Pedig minden marketing fogást bevet a megye szerte ismert író. (Na, jó, kisebb helyeken nem annyira.)
A horror szó alatt ott húzódik szerényen „az évezred könyve” felirat, amely már-már vásárlásra kényszerítené a földi halandót, de akkor az amúgy megnyerő fotóra siklik a pillantása és borzadva látja a csikket az alkotó szájában.

Vajon hol vásárolja azt a tollforgató?
Para Kovácsról nem hihetjük el, hogy Nemzeti Dohányboltból vásárolja a bagót. Én legalábbis nagyon el lennék keseredve, ha egy lázadó típusú íróról ilyesmi kiderülne. Az maga volna a horror meg a vakui is!
De svarcilag bagózó, államkincstárt kerülő írótól vehetünk-e könyvet?

De nézzük csak tovább. Azt írja:

VEDD MEG EZT A KÖNYVET, KÜLÖNBEN LELÖVÖM A KUTYÁDAT!

Na, itt szakadt nálam a cérnaszál, amelyen az elefánt lógott. Na, nem azért, mert ekkora állatbarát volnék, hanem mert nincs kutyám. Tehát ez a vaktában elsütött marketing érv süket fülekre talált.

Jó, elismerem, fantasztikusan jó érvet is nyálaztak a könyv borítójára:

– 80%,

de lefizetni nem hagyom magam 🙂

***

Na, még egy kis Para Kovács:

• Hej, amikor a blogger?
• Para Pécsett, a könyvhéten
• A Kurva élet alatt