Autóvásárlás

Legyen mondjuk városi terepjáró

Crossover (SUV, városi terepjáró)Autót vásárolni nem könnyű dolog! És most nem is annyira a vásárláshoz szükséges anyagiak előteremtésére gondolok, mert az már egy másik műfaj, hanem a kiválasztás nehézségeire.
Mint mondják, az emberek egy részét köti a márkahűség, de ezen a téren is adódhatnak nehézségek, így nem mindenkit ver vagy áld a sors márkahűséggel. Szeretne-e és tudna-e valaki 2016-ban vadonatúj 601-es Trabantot venni? Na ugye, ennyit a márkahűségről.

Autószalon konkurens nélkül – meglátszik a viselkedésen

Szóval emberünk elkezdi járni a márkakereskedéseket és a hosszú hónapok alatt számos tapasztalatra tesz szert.
A nejemmel például bementünk egy vidéki középváros jó nevűnek gondolt márkakereskedésébe, senki nem köszönt ránk, így nekünk sem kellett köszönnünk senkinek. Toporogtunk kicsit a bejáratnál aztán önkiszolgálásba kezdtünk: beültünk az egyik modellbe, aztán annak az ilyen max meg olyan max változatába, aztán egy kisebbe – amelybe az asszony beleszeretett, de nekem szűkös volt a hely.
Olykor sietősen átvonult az elegáns szalonon egy-egy alkalmazott, de mintha csak láthatatlanok lennénk a feleségemmel, tudomást sem vettek rólunk!
Időnként beleolvastunk az autók mellett álló állványok ismertetőibe, hogy az adott járgány a csinos kis összegért hány lovat kínál és mennyi extrát zsúfoltak bele az autó komputerébe.
Amikor már minden autót végigültünk, és ide-oda tologattuk az üléseket meg a kormányt, kivéve a kisteherautókét, távoztunk. Senki nem köszönt el tőlünk, nekünk sem kellett elköszönnünk senkitől.
– Piszkosul jól mehet ezeknek – közöltem asszonyommal -, nekik a beeső vendég nem kell, a márkának a városban márka konkurenciája meg nincsen!

Egy másik kereskedésben udvariasan, de nem tolakodóan azonnal hozzánk lépett egy kereskedő, kérdezvén, mi járatban vagyunk. Tetszett is a kiállított 2008-as elnevezésű modell, egy próbautat is mentünk, de a háromhengeres motor hangja valahogy riasztott engem. Emiatt ezt az igazán szépen kivitelezett autót kihúztuk a várományosok listájáról.

Crossover, SUV

Idősödünk.
Jó volna egy derekat-gerincet kímélő crossover, SUV, városi terepjáró vagy bárhogy is nevezzük. Szóval legyen magasan az ülés.
A következő szalonnál mint az előbbi helyen: udvariasan fogadnak. Merész ötlet egy korosodó házaspártól, de beülünk a bolondosra, szertelenre, ám de szimpatikusra tervezett Juke-ba. Nem férek el. Aki ilyent akar, az legyen kicsi, mármint kis növésű, semmiképpen ne 186 centiméter magas. Aki mégis ekkorára nőtt, azt a Quasquay is kidobja magából.

A szóban forgó városban, legjobb tudomásom szerint, egyetlen márkának sincs saját konkurenciája. Sőt az is jellemző, hogy a régió más városaiban is az adott kereskedőház az egyeduralkodó. Az eladás kultúráján ez hol jobban, hol kevésbé jobban, de meglátszik. Megfigyelésem szerint van, ahol spórolnak a munkaerővel, a vásárlóra olyan kevés idő jut, mint egy orvosi rendelőben.

Van, ahol amerikai stílusú a tájékozódni betérő fogadtatása. Az alkalmazott olyan autó felé terelné a szemlélődőt, amilyent ő akar eladni, s nem olyanról adna mélyebb információkat, amilyen a potenciális vásárlót valójában érdekelné. Az egyik márka szalonjában elmeséltem ezt a tapasztalatomat. Az “értékesítési tanácsadó” nagyon röviden ismertette az eladásra vonatkozó saját szabályát: az értékesítőnek nagyobb legyen a füle, mint a szája!
Nála vásároltunk. Egy kávé (!) mellett elárulom, hogy mit.

***

Autós témák:

 

Autóvásárlás” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Sanyi!
    A mokkát beszéljük meg telefonon.
    Ja, azt még nem is meséltem, hogy az se semmi, amikor hőségnapon a bemutató autó a tűző napon áll, és az eladó könnyű mozdulattal mutatja: tessenek beszállni, nézegessék.
    Azt persze nem mondta, hogy főtt tojás jeligére kínálja az autót.

Szólj hozzá!