Állva élvezünk Pécsett, pedig valaha ülve is csinálhattuk

Házi mozi berendezés

A rendszerváltás után a Sokol rádiók, a Tesla magnetofonok és az Unitra lemezjátszók csillaga leáldozott. Az élet minden területén beköszöntött az új, az ígéretes éra, s új áruk, hírneves márkák özönlötték el a magyar piacot.
Emlékszem, Pécsett hosszú sorokban álltunk az Electro World frissen nyíló üzlete előtt, amelynek hatalmas eladóterében a legújabb szórakoztatóelektronikai termékekkel ismerkedhettünk meg némi nyomakodás-furakodás után.

Szórakozott velünk a szórakoztató elektronikai ipar

Aztán a Hülye azért nem vagyok szlogennel megérkezett az előbbi üzletlánc konkurense is, a Média Markt, a belváros kellős közepén verve tanyát, hogy ronggyá verhesse a többi Árkádba települővel a belváros kicsiny üzleteit, hogy a két gigász, némi METRO segítséggel, térdre kényszerítse a hazai szórakoztató elektronikai forgalmazókat.

Ám most nem valamiféle kereskedelmi áttekintés kedvéért verem a billentyűket, csupán emlékeztetem magam az akkori szájtátásra, és a fájós lábam pedig arra, hogy akkor még, a majdnem valódi verseny időszakában, az üzletekben bőrfotelben, bőrkanapén ülve választhattunk a televíziók, a hangfalak és más ínyencségek közül.
Audió berendezést, hifit, 5+1-es házimozi hangrendszert nem áruházi zajban, hanem külön fülkében, kényelmesen elterpeszkedve választhatott magának az igényes vásárló.

Verseny után

Némi tudálékossággal azt mondhatnám, a kapitalizmus a kényelmes vásárlás feltételeit is megteremtette városunkban.
A verseny azóta nagyjából eldőlt.
Az Electro World feladta a küzdelmet, a METRO-ban eleve nem volt ülőalkalmatosság, Pécs Kertváros kapujában, a Plazaban tanyázó magyar kereskedő, a Müller üzletében nem lehetett leülni, majd meg is szűnt az áruházlánca, miképpen a Kereskedők Házában is becsukott a SONY lelkiismeretes, magyar képviselője.
És mit tesz isten, ezután már az Árkád Hülye azért nem vagyok szlogenű üzletéből is eltűnt mindenféle ülőalkalmatosság.

Állva élvezünk 🙂

Nem tudom, feltűnt-e másnak is, hogy a verseny múltával – állva élvezünk Pécsett!

Észrevételem persze nem a Sokol rádiók visszasiratását jelenti, nem a hiánygazdaság magasztalására hegyzi az elmém, hanem csupán egy egyszerű megfigyelést rögzítek, amelyet nem is annyira az elme, hanem inkább a fáradt láb észrevételez.
Hiába na, én ülve már jobban szeretnék…

***
Árukról ajánlom még elolvasásra:

Bognár László

A kétezres évek elején figyelemmel fordultam az online marketing mellett a blog műfaja felé.
A szolgáltató-blog klasszikus „énblogként” indult a Jóljárok Magazin aloldalaként.
A Google számos változtatása a kereső algoritmusában egyre inkább hátrányos helyzetet teremt a sokszálú, sok témát felkaroló klasszikus blogok számára. Ezért a régi blogot frissítem, tartalmi struktúrába szerkesztem. Szolgáltatok.

“Állva élvezünk Pécsett, pedig valaha ülve is csinálhattuk” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. A profit oltárán a cégek feladják az ügyfélorientáltságot. Persze ebben mi vásárlók is benne vagyunk, mert ahol jó a kiszolgálás ott tájékozódunk és utána elmegyünk az általad említett helyekre megvenni a terméket. Azért hülyék mi sem vagyunk…

  2. Kedves ismerősöm említette a jelenségről való beszélgetésünk közben, hogy a vásárlási kultúra is alaposan megváltozott. Példának okáért az internetes vásárlás – számtalan előnye mellett is -, elősegíti az árra történő koncentrálást, akár a minőség rovására is. Vagyis sokak szemében a saját fül, a saját szem értékítélete háttérbe szorul ama kérdés mögé, hogy mi mennyi.
    A vásárlás általában is felgyorsult – mármint, ha van miből vásárolni -, s egyre inkább a gyorséttermi kiszolgáláshoz kezd hasonlítani az egész kereskedelem: válassz gyorsan, nyomd ide a bankkártyád és menj Isten hírével! Ha neten vásárolsz még plusz kedvezményt is kapsz. Hát akkor minek a boltokba bőrfotel?

Szólj hozzá!