A Rágalomária marketinges megközelítése

Dr. Fojtik János és a marketing

Fojtik János, az előző posztomban utaltam rá, izgalmas előadást tartott a pécsi Marketing Klubban. Itt, egyebek mellett, számomra kultúrtörténeti érdekességként hatott – de mások is tátották a szájukat rendesen 🙂 – a Rágalomáriát is elemezte marketinges megközelítésben.

Előadásában a szereplők árut kínáltak a potenciális ügyfélnek, pozicionáltak, majd korrigálták ezt, marketing tanácsadókra hallgattak vagy nem, marketingeszközöket vetettek be, például a szájpropagandát (magyarán a rosszízű pletykát)…

Az előadás után e-mailt is váltottam Jánossal, aki felhívta a figyelmem egy friss kutatás eredményére, amelyről itt olvashatunk:
A pletyka hatásosabb az igazságnál.
Erről nekem mindjárt Pratkanis és Aronson örökbecsű könyve jutott eszembe, A rábeszélőgép, ugyanis ők már korábban is bebizonyították, hogy a negatív kampány, bármennyire is szeretnénk, hogy ne így legyen, sajnos, hatásos.

 

Az idézett könyv 66. oldalán (talán nem véletlen ez a 66-os szám 🙂 ) leírják, hogy:
“… a jelölt nevének puszta kapcsolatbahozása negatív szervezetekkel vagy cselekményekkel – sőt ennek tagadása is! – rontotta a jelöltek megítélését…”

Ennyit a pletyka szintjén a Marketing Klub utóéletéről 🙂 De ez legalább nem rosszízű volt!

“A Rágalomária marketinges megközelítése” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Mindezekből az olvasó talán olyan következtetést vonhat le, hogy érdemes pletykálkodni. Szerintem azonban ennél fontosabb következtetés, hogy érdemes megtanulnunk a kritikus gondolkodást. Ez nem elutasítást jelent, hanem azt, hogy megpróbáljuk elménk automatikus röviditéseit, metális modelljeit tudatosan megvizsgálni és nem “bedölni” minden információnak. Különösen akkor, ha tudjuk, hogy egyre népszerűbb gerillamarketinges eszköz a “kacsa”.

  2. Kedves Tiszteletteljes provokátor!

    Igazad van!
    Amikor Pratkanisra és Aronsonra hivatkozom, akkor azt is ki kell hangsúlyoznom, hogy könyvüket, A rábeszélőgép címűt, éppen az átverések ellen írták!!!
    Az ügyben bizonytalan vagyok, hogy vajon a tudatos “kacsa” feltétlenül a gerillamarketing fogalomkörébe tartozik-e?
    Épp most nyitottam két új aloldalt a Bognár Stúdió honlapján, Online marketing és Gerillamarketing címmel, s mindkettőhöz igyekeztem bőséges, “mottónak való” szövegidézetet elhelyezni.
    Az egyikben – így kezdődik: Alkalmazzunk ?horgot? – Victor O. Schwab-tól idézek, és ő egy klasszikus reklámszövegíró. Tehát a “horgok” hátsó szándékú alkalmazása a klasszikus marketingre is jellemző – és akkor a politikai marketingről még nem is beszéltünk! Tehát a “gyanús” eszközök elméleti áthelyezése a gerillamarketing területére számomra nem teljesen egyértelmű. Ugyanis a gerillamarketing számomra nem feltétlen a feltünő és enyhén piszkos módszerek gyűjtőhelye!!! Én legalább ekkora hangsúlyt fektetnék az EGYSZERŰSÉGBEN és az OLCSÓSÁGBAN rejlő tulajdonságaira is. Ám meglehet, egyedül állok eme felfogásommal a koszló placcon.

Szólj hozzá!