blog

A kilencszázalékos város

toronyhaz_pecs
Kilenc százalék…

Mottó: “… a társadalmi kapcsolatok tudatos építésének, alakításának célja abból a meggyőződésből kiindulva, hogy nélküle nem sikerül növelni az itt élők magabiztosságát, öntudatosságát, együttműködési készségét.”
(Régió- és településmarketing, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Bp. 2002. ; 139. old.)

Ha egy város vállalkozóinak a városhoz  és a várost vezető erőkhöz kapcsolódó kohézióját mérni lehet, akkor abban a számban minden bizonnyal erős alkotóerő az a tétel, amely az önkormányzatnak a városban jegyzett vállalkozásokra jutó rendeléseit mutatja meg.
Ez az adat 2008-ban Debrecenben 50% feletti, Pécsett pedig 9%-os volt. (Forrás a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara blogja.)

Aligha kell ecsetelnem, hogy azt a folyamatos elmarasztalást, amellyel Pécs tenni képes lakóit, köztük a mellőzött vállalkozói réteget illették az elmúlt esztendőkben, mondván, a negatív hangulati spirál oktalanul, miattuk alakult ki – e szám birtokában újabb fénytörést szenved.

Mert mit lehet várni egy kilencszázalékos város lakóitól?

Ám mégis azt tapasztaljuk, hogy szinte látens módon, alulról építkezően olyan szerveződések épülnek ki, amelyekben utat keresnek és találnak maguknak az “ütőképes” vállalkozások.
A Kamarán, a klasztereken túl (nekem a Dél-Dunántúli Kulturális Ipari Klaszterre van “rálátásom”) az “önszorgalomból” eredő összefogások is működésbe léptek. A vállalkozók egymást bízzák meg megrendelésekkel – hogy “pörgessék” kicsit a helyi szolgáltatóipart és kereskedelmet. Ebben a körben már ott éledeznek a jövő csírái (a régi értékek): az egymás megbecsülése, az együttműködés képessége, a másik eredményeinek tisztelete, az együvé tartozás érzése.

Persze ezt még el lehet taposni. Miként építeni is lehet rá…

Erre szükség is volna, hiszen más számok azt mutatják, hogy a világ az interneten még nem sokat lát például az EKF erejéből. Íme, egy táblázat arról, hogy egy hónapban mekkora egy-egy magyar városra az interneten a globális keresések száma:

Budapest – 6.120.000
Debrecen – 1.000.000
Szeged –       823.000
Győr –           550.000
Pécs –           
673.000
Miskolc –       673.000
2009. június 30-i adatok
Forrás SEO: hol élsz te?

***

Linkek hasonló témában:

Értékelési szempontok – Pécs

13 hozzászólás

  • Malvina

    A küls? kapcsolatok tudatos alakítása és építése igen nehezen képzelhető el egy olyan társadalomban, ahol az egyének egyre jobban elszigetelődnek egymástól, és mint tudjuk, az efféle elszigetölődött egyént soha nem a racionalitás vezeti, sőt, egyre inkább az irracionalitás hatalmasodik el rajta. És akkor itt van még a hálózatok problematikája is. Mert ugye az elszigetelődött egyén, egyének esetleges, avagy nem létező kapcsolatai nem egyenlőek azzal a bizonyos “gyenge kapcsolattal”,ami a mindenkori hálózatok mindenkori stabilizálóinak számítanak.

    Ami pedig Debrecent, az ő kiemelkedő eredményét illeti, hát mégiscsak cívis városról van szó, vagy mi fene! Ami ugye polgárit jelent. És ott ahol ennek hagyományai vannak, hát ott nem ismeretlen a protestáns etika “tartozékai”, mint tudatosság és tervszerűség.
    Engem érdekelne egy összehasonlító írás pl. Pécs és Debrecen történetének ilyen szempontú összevetéséről, akkor biztos többet megérthetnénk a miértekből, és az mint tudjuk, már fél győzelem! ::)))

  • Malvina

    p.s.
    Az EKF erejéről meg majd akkor beszélhetünk, ha ereje lesz ahhoz, hogy tudomást szerezzen róla a világ , akár az interneten, akár máshol! Egyébként meg az erő önmagában igan-igen kevéske. Kurázsi nélkül mondhatni: fapapucs! /de másoknak még abban is van kompetenciájuk, lásd Hollandia ::)) /

  • EL LOBO - A farkas

    Az első összehasonlító írást a baloldalnak kéne megrendelnie, hogy miként fordulhatott elő, hogy egy olyan városvezetés, amelynek politikai zászlaján olyan eszmeiség szerepelt, mint a szolidaritás, vagyis a közösségi összefogást magas szinten vallotta és hirdette, amely a korszerűség jelszavával állította maga mellé az embereket – miként “termelhetett” ilyen számokat?

  • Malvina

    Van benne valami, de azért mégis…

    Én pl. látens( talán még egy kicsit több is, mivel az íráson kívül több mindent csinálok balkézzel, mint jobbal ) balkezes vagyok, ami ugye a nem-látens jobbkezességemhez képest az, mint ahogy e látványos jobbkezességem is csak a látens , illetve részleges nem-látens balkezességemhez képest az.

    Összefoglalva: az életem minden helyzetében a jobb-és bal agyféltekémnek együtt kell, mert csak együtt lehet boldogulnia. És ez még az egyik fél részleges/teljes avagy időleges/állandó leállásának, funkcióvesztésének, esetleg funkciócseréjének az esetében is így van.

    ::))))

    Az pedig mióta mérvadó, hogy mi csüng az egyes politikai zászlókon? Szolidaritás, korszerűség, de miben és nem utolsósorban kikkel????? Közösségi összefogás, de mire, és szintén kikkel???? Na, ez a nem mindegy! Ezek konkrét megfogalmazása, a számonkérhetőség és konklúzióinak vállalása nélkül minden csak puszta szóakrobatika. ::((((

  • EL LOBO - A farkas

    Szerintem Pécsett a számonkérésben (v.ö. polgármester- és eu-választás) nem volt hiba.
    A hiba abban lehet, ha a bal féltekénk nem tűnődik el a történteken. Mert igenis, óriási jelentősége van annak, hogy egy politikai erő azt teszi-e, amit hirdet, ama eszmeiséget valósítja-e meg, az alapján dolgozik-e, amit mond. Mert hosszú ideig lehet mást tenni – de egyszer a valóság mindenképpen visszaköszön!
    Nekem amúgy azért is “fájdalmas” ez a helyzet, mert éppen azokon az elveken esett itt csorba, amelyek megvalósulásától sokat reméltem.

  • Malvina

    Ebben teljesen igazad van, de mindez az össze többi pártra is áll! Én éppen arra akartam utalni az előző kommentemben – lehet, hogy ügyetlenül -, hogy önmagában soha nem értelmezhető egyik sem. Sem a bal, sem a jobb, sem pedig a szésőek és középsőek ecetera… Itt kérem, valami sokkal átfogóbb probléma, sokkal átfogóbb változás érhető tetten, mégpedig a politikai pártok működési módozatainak alakulására gondolok. Ennek a következménye az is, hogy egyik új generáció sem képes semmiféle elvi koherenciára, semmi más nem motíválja őket, mintsem a médában való szereplés (lásd.parlementi közvetítések, a képviselői juttatások, fizetések, a szép öltönyben, a jó kocsival való járkálás, és persze az évente egyszeri nyaralás a családdal Madeira-szigetén. Az pedog a másik, hogy remélni a templobna kell és kehet! A politikában számítani kell! Arról nem is szólva, hogy bármiféle elvek, eszmék gyakorlatban történő megvalósítása a mindenkori közegtől is sokkal, de sokkal többet elvár, semmint azt, hogy valakik, valakiktől reméljenek bármit is. Jobb későn mint soha alapon, le kell végre számolni mindenféle illúzióval, mert ami számít, az kérem csak a tett és a gondolat. Bármiféle továbblépés ezek mentén képzelhető csak el. ::)))

  • EL LOBO - A farkas

    Már hogyne értenénk egyet!
    Mellesleg jegyzem meg, hogy a konkrét példánál, Pécsnél maradjak – jónéhány esetleírással, olykor elemzéssel mutattam meg azt a várost, amilyennek én láttam-látom.
    Nem hinném, hogy bloggerként elmarasztalhatnám magam, hogy csöndben néztem végig az elmúlt éveket, ne háborogtam volna, ne tettem volna javaslatokat, ne örültem volna ennek-annak. Hogy nem volt rá szem – aligha az én hibám!
    Hja, egy dolog a korszerűségről beszélni és egy másik dolog a valóságra bambulás!

  • Malvina

    Egy szóval sem állítottam, hogy téged ebben a kérdésben (is) bármiféle elmarasztalás illetne! ::)))) Ha mindenki ennek csak egy ezrelékét képes lenne mívelni az ügy , no meg a saját maga érdekében, hát kicsinyt beljebb lennénk! És én csak arra gondoltam, hogy el kell már végre felejteni az ótvaros és régi kategóriákat, az azokban való gondolkodást. Érték az, ami értéket képes generálni, amitől ha csak egy pillanatra is – pláne, ha hosszabb távra – élhetőbbé, emberibbé válhat az élet. Nézzük ezt akár jobbról, akár balról. Ugyanis a mindenkori hatalmaskodók, pontosan ezzel tudnak jókat manipulálni! Számomra a legizgalmasabb kérdés, hogy hogyan vizsgázik az ország népessége ebben a helyzetben! Képes-e újragombolni a kabátot, újragondolni önmagát vagy a szélsőséges és előregyártott bornírtságokat okádók uszályába sodródik!

  • EL LOBO - A farkas

    És kanyarodjunk vissza a mottóig. Vajon van-e ma olyan párt, amelyik arra volna berendezkedve, hogy magabiztos, öntudatos, együttműködésre kész polgárokkal lépjen kapcsolatba?
    Ilyen közeg kialakítása nem csak fáradságos, hanem nem működnének benne az egzisztenciális fenyegetés, a taktikaként tálalt sunyiság eszközei sem.
    Ilyen közegben három perc alatt kiderülne, ki ért ahhoz, amit csinál, amiről beszél, s ki az, aki csak mondja-darálja unt füleknek a lózungokat.
    Nos, erre nincs remény… Mert történhet bármi, önmaga zsenialitásának képéről egyelőre nem mond le se úr, se elvtárs, se senki.

  • Malvina

    “magabiztos, öntudatos, együttműködésre kész polgárokkal” csak szintén “magabiztos, öntudatos, együttműködésre kész polgárok” akarnak, óhajtanak, kívánnak – kinek hogy tetszik – kapcsolatba lépni. És azért merem azt mondani, hogy a jelenlegi pártok nem efféle emberekkel működnek, állnak fel! Mert amennyiben lennének közöttük ilyenek, azok már régen visszaadták volna a mandátumukat, a székeiket, a jogosítványaikat stb. És akkor nem támogatnák oly hosszú ideje ezt az elborzasztó képződményt, ami sajna, de kiválasztódott közülünk, és akkor talán előbb kiforrott volna a változtatás kényszere.

    Amitől viszont sikítófrászt tudok kapni, az az, hogy látom, hogy ki mindenki kerül/het (!) majd megint helyzetbe 2010-től! És most is látható, hogy a közelmúltban játszott Parti-Nagy/ Alföldi-féle Tartuffe micsoda nagyszerű figyelmeztetés (jobb esetben) arra vonatkozóan, hogy mi is történhet itten! Miszerint ha le is leplezzük, le is lepleződik, vagy le is leplezi magát ez a Tartuffe-alom, számunkra bizony már az sem jelent, mert nem jelentheti, hogy fellélegezhetünk, mert visszavonhatatlanul tönkrement (mentálisan és intellekutálisan is) egy egész népség. Már ami a mi generációnkat és közvetlen le meg felmenőit illeti.

    És álljon itt egy maiTartuffe! Ha Moli?re élne, bizonyosan “beleírná” – így utólag is – az ő Tartuffe-je szájába ezt a bizonyos mondatot:
    ?Alázattal fogadjuk a győzelmet, ahogy régen a vereséget?.

  • Bognár László

    Rossznyelvek szerint Pécsett is vinni kéne Pécs jó hírét, osztani a pécsi prospektusokat 🙂
    Komolyabban ugyanerről: kik az a mi? Elég-e a pécsiséghez Pécsett lakni? Létezik-e pécsiség teljesen nyitott határok mellett, (online meg pláne nyitott határok mellett?)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük