blog

A Fülkék Forradalma: Köztéri Látomás

Fülkék forradalma

Merész, forradalmi gondolatok – Fülkék forradalma

Zsémb S. Ferenc szobrászművész, a Twitteren böngészett a koratavaszi napfényben fürdő erkélyén, amikor is egy érdekes angol sort fedezett fel. Ha magyarra tennénk az nagyjából így hangzana: a szocializmus azért nem vert gyökeret az Egyesült Államokban, mert az itteni szegények nem proletárnak, hanem időleges pénzügyi zavarban szenvedő milliomosnak tartják magukat.
Zsémb S. Ferenc politikával átitatott elméje azonnal a magyar viszonyokra adaptálta a gondolatot, amelynek a magyar nyelv kerete így adott otthont: minden magyar milliomos csupán egy eltévedt koldus leend!

Zsémb S. Ferenc lehörpölte az ebéd utáni kávéja maradékát és a koffein szétáradó belső melege a gondolati eredményességgel párosulva jó kedvre derítette. Kikapcsolta a majd évtizedes laptopját, amely végigkísérte vele az ellenzéki éveket, amelyeket dicső múltként zippelt egybe és raktározott a lelkében.

Kemény évek voltak, semmilyen köztéri megrendelést nem nyerhetett el. Most persze más a helyzet, most a balos liberók szobrintanak a pincék mélyén a kisstílű, kiállításnak mondott sufni bemutatók kedvéért, mert egy darabig most ő és a barátai fogják birtokba venni az elegáns bemutatók helyszíneit és a köztereket.

Lám, alighogy az övéi kerültek hatalomra, máris pályázatot nyert a Fülkék forradalma című köztéri látomásával! Szakmai zsűri döntött, nem volt abban semmi politika, végre a tehetség nyer országszerte utat.

A köztéri látomás

Zsémb S. Ferenc  ragaszkodott ahhoz, hogy ne egyszerű szoborcsoportnak, hanem köztéri látomásnak nevezzék a munkáját. A zsűri egyik tagja nehezményezte is ezt az elnevezést, mert a nemzeti jelző kimaradt, s így komoly hangsúlyok veszhetnek el a majdani kompozícióból. Így például a nemzeti jelző hiánya feltűnő lesz a fülke szó előtt.
– Jobban jártunk volna Ferencem – fogalmazta meg a díjátadáson a parlamentben, ha a teljes címet így adtad volna meg: A Fülkék Forradalma – Nemzeti Köztéri Látomás!

De Zsémb S. nem törődött a baráti kritikákkal, ő már tisztán látta maga előtt a kompozíciót, középpontban a Fülkével, amelyben ott telefonál a Kedves Vezető, hagyományos, vezetékes telefonon, jelképezve az ősi kötődést a múlthoz, amikor még a saját kapitálistáink zsákmá…., izé adtak munkát a dolgozóknak. Igen, az ősi telefon, a dicső múlt jelképeként, amely összeköt minket a honfoglalókkal.
A Fülke elé egy íróasztalt gondolt, amelynél a köztársasági elnök dolgozik, aláír éppen, valami fontosat. Hogy mit, azt nem árulja el senkinek, mert így bevonja majd a látogatót a forradalmi játékba, mondhatni, interaktívvá téve a köztéri látomást.
Egy nagy, óriási tér kell a fülke elé, ahol százával elférnek a tapsoló statiszták és ezrével a modern szobrászat hazai és külföldi barátai.
Nagy hír lesz a félig eleven Nemzeti Köztéri Látomásból, ahol a statisztéria lelkesen tapsol és hömpölyög.

Az erkélyen egyre hűvösebb lett, a Nap elé oda pofátlankodott néhány felhő, mondanom sem kell, hogy balról úsztak be a nemzeti ég boltozatára, s így  Zsémb S. Ferenc szobrászművésznek abba kellett hagynia az ábrándozást.
– Most bemegyek, és kitalálok még valami jót – sóhajtotta.

***

Napjaink további történeteiből:

Véresen komoly

KERÉNYI ÚJ KÉP RENDELÉSE: A SUKORÓI RÉM

Két karcolat

3 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük