blog

A csapda

Blog csapda

1) Megszületik szíved csücske, a blog, megszületik az első bejegyzés – ráveted figyelő szemed (és nem Párizsra), mi történik vele: hányan néznek rá, milyen “osztályzatokat” kapsz (1-től 5 csillagig), sasolod, vajon a címlap szerkesztőjének adott-e az ég zseni-felismerő sólyomszemet.
Az első sikeren felbuzdulva vagy a kudarcon keseregve új posztot írsz, és kezdődik elölről az egész?

Ha a sors sikerekkel áld meg, akkor a legkövérebb csapdába kerülsz: a vezérblogok szintjén már igazi, vért, verejtéket, könnyet megkövetelő munkára van szükség – amit persze örömmel teszel, magadra találtál – csakhogy…

Csakhogy ez már a szokott munkád rovására megy. Üzleteket hagysz kihasználatlanul, éjjeli munkával pótolod a lemaradást, némi sóhaj kíséretében akár az asszony mosolyát is meg nem történtnek tudod be – blogger lettél, te barom!

2) Tanulmányt írsz a blogról – büszke vagy rá! A ráfordított energia soha vissza nem térülő befektetés – de jól érezted magad! Újabb megrendelések úsznak el, ellenségeid számát is szépen gyarapítod – blogger lettél, te barom!

3) Már három blogod van, kísérletezel – hol kényszerből, hol azért mert tudni akarod, hol húzódik a határ. A Blogé és a magadé. Az egyik ügyfeled elköszönni készül – blogger lettél, te barom!

4) Google hirdetést teszel a blogjaidba – talán jön majd valami pénz. Keresel naponta harminc, vagy olykor nyolcvan centet is (adózás előtti bruttó bevétel) – blogger lettél, te barom!

5) Azon tűnődsz, hogy a városnak, amelyben élsz, külön blogot nyitsz. Ez nem a főváros, itt két csapat nyomja egymást az együttműködést és a nyírás módozatait váltogatva – te egyikhez sem akarsz csatlakozni. De itt nincs még meg a neten (se) a demokratikus megítéléshez szükséges kritikus-tömeg, mégis belemész – blogger lettél, te barom!

2 hozzászólás

  • EL LOBO - A farkas

    bakura
    2006-04-26 08:32:35

    Juj, erről a blogfüggőségről én is fogok írni néhány hét múlva! 🙂
    Hacsak addig rá nem ront mindenki a témára. De már régóta tervezem, szóval nem szívesen mondanák le róla…

    2
    El Lobo – A farkas
    2006-04-26 08:44:51

    Kedves Bakura!
    Írd meg légyszí’, de arról külön is írj, hogy hogyan lehet mértéket és értéket tartani!
    Szóval írd meg, mert több sólyomszem többet lát.

    3
    bakura
    2006-04-26 08:48:57

    Hogy hogyan lehet mértéket tartani, azt én is szeretném tudni.
    Valőszínüleg megírom majd, de előtte még egy másik blogos írást ígértem a különböző blogszolgáltatókról. De szerintem ebből is csak a hétvégén lesz valami…

    4
    szipeter
    2006-04-26 09:07:26

    Nagyon jó írás! Lehet, hogy nem ártana valami forgalmi limit, úgy talán nekem sem kéne hajnalig dolgoznom sokszor, hogy behozzam a lemaradást 🙂

    5
    Kósza
    2006-04-26 09:48:36

    Ügv Senor!
    Azon a szinten, amelyet bemutattál, a bloggolás már függőség.
    Orvosi segítség nélkül csak egy dolog tehető, ha elég akaraterővel rendelkezel, abbahagyod.

    Ha baromi szerencséd van üzletet is tudsz belőle csinálni (bár fogalmam sincs hogyan) és ezentúl ebből élsz.

    6
    aristo
    2006-04-27 09:09:17

    Kedves El Lobo,
    Az ezután következő sorok nem a bántás szándékával íródnak.
    Úgy tűnik – blog-munkásságodat figyelve – hogy komoly értékelési zavarok kezdenek kialakulni nálad.
    A blog – és az internet általában – digitális szemétdomb. Kontrolálhatatlan és félig megemésztett gondolatok, ötletek szemétdombja.
    Mindenki szereti “megmutatni” magát. Ez azonban – többnyire – lesújtó képet eredményez, olyan esetekben, mikor az illető “komolyan” veszi amit mond. Az, hogy valaki bepötyögi a klaviatúrába gondolatait, közkincsé téve azokat, nem teszi ezeket a gondolatokat különössé, vagy az átlagnál érdekesebbé.
    Maga a műfaj sem alkalmas az elmélyült gondolatok cseréjére. Olyan dolgok merülnek föl, melyeket nem lehet néhány odavetett mondatban elbeszélni. Kultúrtörténetileg tekintve ezen szösszenetek eléggé elhanyagolhatóak.
    Két dolgot lehet tenni: nem részt venni benne, vagy – ha kényszere van az embernek – értékén kezelni a dolgot. Pár poén, szikra, villanás, ma van, holnap nincs.
    A világról való tudás hosszú és macerás folyamat révén alakul ki. Álnok emberek könyvtárak sokaságait írták tele a világról gondolt gondolataikkal. Hogy e káoszban rend legyen, egészen egyszerűen tanulni kell. Sokat olvasni, olyanokkal beszélgetni akik előrébb vannak e kásahegy megemésztésében. Hasonló – félismeretekkel rendelkezőkkel – anoním módon folytatott csapongó, meder nélküli fecsegés, ez kocsmai műfaj. Bár ott legalább valódi emberek és italok vannak…
    Így, azt tanácsolom, csak semmi munka elhanyagolás, semmi álmatlan éjszaka.
    A nyugati gondolkodás nagy tanítója Aristoteles is felhívja a figyelmet a mérték fontosságára. Helyén és értékén kezelni ezt a gondolati káoszt, annyi fontosságot tulajdonítani neki, amennyi szükséges: keveset.
    Take it easy.
    7
    El Lobo – A farkas
    2006-04-27 09:40:40

    🙂
    gephaz.blogter.hu/?post_id=40860″
    8
    El Lobo – A farkas
    2006-04-27 10:03:25

    ” Olyan dolgok merülnek föl, melyeket nem lehet néhány odavetett mondatban elbeszélni.”

    E=mc2
    Kósza
    9
    Kósza
    2006-04-27 10:42:17

    Aristo!
    Egyetértek. Kösz, hogy helyettem gondolkodtál.
    10
    El Lobo – A farkas
    2006-04-27 12:00:47

    Kedves Aristo!
    1) Két munka között – köszönetet kell mondanom aggódó soraidért – amelyek azt bizonyítják, hogy nem igaz az, amit e sorokban írtál:
    “A blog – és az internet általában – digitális szemétdomb. Kontrolálhatatlan és félig megemésztett gondolatok, ötletek szemétdombja.”
    Ugyanis most, te magad is, kvázi pszichológiai tanácsadásra használtad fel, s állítom, amit írtál, NEM digitális szemét!
    A net – és benne a blog – olyan (lesz), amilyenné tesszük!
    2) Az előléptetést is köszönöm, hiszen három felsőfokú képesítés után máris beemelsz a net félművelt társaságába, miközben én magam tizednyi műveltségűnek sem tartom magam – hízelgő!
    Így, mi ketten bármikor beülhetünk egy kocsmába, mint fentebb szót ejtesz erről, de kérdés, igazibb emberek leszünk-e ott, mint itt? Ha hiányzik a fröccs, most is nyúlhatsz a pohár után.
    (Hogy többet kéne olvasni, mint írni, erről Márai is ejtett már néhány fura szót, nosza, rajta mindkettőnknek.)
    3) Bár e poszt fenti szövegében magam is benne vagyok – a kimondás máris gondolkozást feltételez – de egyúttal lázadás is egy kényszerítő körülmény ellen, melyet a 7.hsz-ben dünnyögtem el. Tehát nem csak rólam van szó!)
    Egyébként a net annyira nem szemétdomb, hogy néhány nap múlva találhatsz rajta egy dolgozat-kivonatot, amely a pszichológiai segítségnyújtás Internetes lehetőségeiről szól Magyarországon, s így majd minden bármi-függő netrajongónak lesz kapaszkodója, konkrét helymegjelölésekkel is, hogy hova fordulhat www-alapon!
    4) Kérdésem is volna persze: ha a net szemétdomb, miért van az, hogy rajta nem csak én kukorékolok, hanem mint nézem – te is, méghozzá gyakorta!
    A jó szót köszöni:
    El Lobo – A farkas
    11
    Pizsama von Flanel
    2006-04-27 12:31:35

    Blogger lettem, én barom!
    A függőség tünetetit én is kezdem tapasztalni! De próbálok mértékletes blogdiétát folytatni… 😀

    12
    aristo
    2006-04-27 13:07:17

    El Lobo,
    Én nem neveztem senkit félműveltnek. Részben azért, mert a műveltség oly nagy terjedelmű, hogy a legműveletebb is max. félművelt lehet.
    Annyit akatram összesen mondani, hogy a blogokon felvetődő – gyakran igen mély – problémák tekintetében túlnyomórészt félismeretek alapján látom az embereket ítélkezni.
    Ha a szeméttdomb hasonlat nem tetszik, akkor képzelj el nagy, kultúrált és gazdag várost, mondjuk Pécset:-) és azt, hogy egy földrengés romba dönti, alkotórészeit összekavarja. Lesz ott minden, szar és arany összekeverve és ez – egy olvasatában – bizony szemétdombnak is nevezhető.
    Amúgy azért irkálok blogokra, mert egy nagyobb munkán dolgozom és hónapok óta, és még ki tudja meddig, itt ülök a gép előtt és néha nagyon unom amit csinálok.
    13
    El Lobo – A farkas
    2006-04-27 14:03:02

    Aristo(te lész az?) 😀

    Én nem tom miért, az utóbbi időben mindenki pécsinek gondol. Egyébként ha az volnék, büszke lennék a városomra, s nem csak azért, mert 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa lesz.
    Ha pécsi volnék, meg így is, szörnyen felháborodnék a földrengés hasonlatért!

    Ha unod a melód, nyiss egy blogot! 🙂

    Egyébként meg most kezdelek megkedvelni téged, pedig erre eddig nem gondoltam!
    Természetesen nincs sértődés vagy ilyesmi bennem…
    Carpe diem!

    Üdv:
    El Lobo

    14
    tigrisnyúl
    2006-04-28 08:24:18

    hmmm,
    nálam még nem megy a munkarovására, inkább az éjszakákéra…:)

    15
    pikk
    2006-05-01 12:19:28

    Blog ügyben még szorongok egy kicsit. Egy-egy észrevétel még lerakható nincs benne vállalási kockázat, de egy téma még ebben nagy tolongásban is kicsit nyomaszt. Majd valamivel később.
    urbangeri
    16
    urbangeri
    2006-05-01 13:26:38

    aristo:
    éppen Arisztotelész idején még a tudományos, vagy inkább az elmélyült gondolkodás formája a dialektikus párbeszéd volt. Csak ezután következett el, az írásbeliség és a hosszú leírások ideje. Az internet viszont visszalép a régi dialektikus élőszavas tudásátadási forma felé. (Amit mondok azt Nyíri Kristóftól véltem hallani).

    Az elmélyültebb gondolkodás, kissé közeg-idegen, ámde érdekes formáit éppen ti produkáltátok Csepeli blogját kommentelve. Persze ez az idegenség viszonylagos, ez technika rugalmasasan használható médium.

    Ja és talán nem véletlenül titulálta a hazai blogügyi orákulum, pollner saját blogját még a kezdetek kezdetén virtuális kocsmának.

    17
    El Lobo – A farkas
    2006-05-01 15:21:16

    Pikket bátorítanám a blogírásra!
    Ha meglesz az első bejegyzés, kérlek szólj!
    Egyúttal javaslom, ne virtuális kocsmának, inkább kávéháznak fogd föl a blogot.
    A kávéház csöndesebb, s míg kocsmában ritkán írnak, kávéházban viszont az ilyesmi is szokás!
    Beszélgetni és eszmét cserélni pedig – miként a kocsmában is – ugyanúgy lehet. És a zaj is kevesebb.
    pikk
    18
    pikk
    2006-05-01 15:25:23

    Kedves El Lobo – A farkas

    Köszönöm az invitációt, ésszerű időn belül jelentkezem. 🙂

    19
    Zebra
    2006-05-01 15:56:33

    “Metron Ariston”. Nekem “csak” minden szabad időm megy rá a blogra. De ha nem lenne jó itt lenni, nem lennék itt. 🙂

  • Bognár László

    Ma ránézett valaki erre a nyolc évvel ezelőtti bejegyzésre – a statisztika mutatta a nyomát. Így jöttem újraolvasni – és jól elgondolkoztatott…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük