blog

A cigányság a jövő záloga

Vendég bejegyzés, írta Balogh Zoltán.
Kis célokat azok tűzzenek ki, akiknek kis többségük van, nagyokat azoknak kell kitűzniük, akiknek nagy többségük van – mondta a magyar miniszterelnök május 20-án. Nem tudom, mit értett a nagy többségen: parlamenti arányt, támogatottságot, a kisebbség nagy többségét netán?

Utóbbi meghatározó, hiszen miniszterelnökünk szerint a romák nélkül ? maradjunk inkább a cigányoknál: a díszromákon kívül cigányoknak tartják magukat – elképzelhetetlen a gazdasági megújulás. Aminek a záloga, hogy a következő négy évben legalább százezer munkaképes cigányt kell bevonni a munkaerőpiacra úgy, hogy bizonyos hányadban piacképes szakmát, érettségit, diplomát adnak a kezükbe.
A miniszterelnök mindezt az után mondta, hogy aláírt egy megállapodást az Országos Roma Önkormányzat elnökével. Kitért arra is, hogy a roma közösség vezetésében beállt változás nélkül nem jutottak volna ide, mert ,,akárkivel én sem írok alá megállapodást?.
Egy kérdésem és egy felvetésem van.

A kérdésem: nem azokat kéne először visszahozni a munkaerőpiacra, akiknek már van szakmájuk, érettségijük, netán diplomájuk, és rövidebb-hosszabb idő óta állástalanok?

A felvetésem: akárkivel nem is szabad megállapodást kötni. Most is így történt, hiszen az aláíró partner tiszta: bár évekkel ezelőtt, országos vezetőként, számos gazdasági bűncselekménnyel vádolták, végül mégsem ítélte el a bíróság.

Egy hozzászólás

  • Bognár László

    Én sem gondolom, hogy a kosárfonásban, a vályogvetésben, az erdei gombászásban rejlene a magyar jövő, a nemzet sorsa vagy nevezzük bármekkora pátosszal is azt az időt, amely el fog jönni.
    Vitathatatlan, hogy a mélyszegénységben élők felemelkedését pedig elő kell segíteni.
    Ám valóban jönnek a kérdések garmadával: mit fog termelni az az egymillió munkahelyre “visszavezetett” magyar zember. (V.ö. zemberek).

    De van még valami, amiről beszélnünk kell: a bizalomról. Ha a kormányzat némi empátiával nézne körbe, akkor azt látná – hogy a munkaerő piacon, a nyugdíjak körében nincs bizalom: ha az egyik szájával azt mondja a kormányzat, a nők negyven évi munka után nyugdíjba mehetnek, a másik szájával pedig azt, hogy senki ne menjen nyugdíjba a nyugdíjkorhatár elérése előtt – akkor mindenkit elbizonytalanít.
    Ha az egyik szájával azt mondja, hogy az alkotmánymódosítás csak a korán nyugdíjba ment rendvédelmiekre vonatkozik, a másik szájával pedig azt mondja, hogy ez mindenkit érint – akkor nincs bizalom.
    Dehát ennek a kormánynak (is) annyi szája van, amennyi füle az egész országnak nincs, pedig ebbe még a cigány polgártársaink fülét is beleszámoltam!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük