A bohócügyi államtitkár

Szemben a közvélekedéssel, amely szerint a bohócügyi államtitkár tisztségének hirtelen felállítása a rendőrök, a tűzoltók, a katonák és a vadakat terelő juhászok lebecsüléséből következett – szóval szemben eme vélekedéssel jómagam átlátom eme tisztség felállításának szükségességét.
Hiszen egy évvel a fülkeforradalom győzelme után nyugodtan kijelenthetjük, annyit nevettünk eme egy év alatt, hogy tényleg szükség van már bohócügyi államtitkárra.
Eleve már a NENYI, amit ki kellett függeszteni mindenféle hivatalokba és jókedvű ügyvédek kaszinótojással kenegették, már az mennyi nevetésre, mókára adott alkalmat.

Aztán alig ült el a hahota és a térdünk csapkodásának zaja, máris jött a pálinkafőzés engedélyezése, s ettől máris fokozódott a jókedv, sőt még stílszerűbben a NEMZETI jókedv, amelynek hatására egymás hasát fogtuk a nevetéstől.
Istenem, mennyi móka és kacagás forrása volt a nagy erőlködés a médiatörvény buldózerével, hogy beinduljon a rozzant, százéves gépezet, hogy letarolja a tájat, a másképp gondolkozás, a másképp beszélés tájait. Ott vihogtunk – tüntetés címszó alatt – Magyarország városainak terein, potyogott a könnyünk a nagy móka láttán.

És mennyit röhögtünk a „rablós jeleneten”, a  nyugdíjpénztárak pénzének „elrablásán” is, ahogy nagy komolyan bejelentették mindenféle bohócok, hogy a nép pénze el van tőzsdézve, de visszaszerezzük, majd kövér milliárdokért részvényeket vettek ugyanazok.

Szóval éppen ideje volt a bohócügyi államtitkár kinevezésének, hiszen most jön a móka java, a munkavállalói szerzett jogok megnyirbálása, a szakszervezetek szájának befogása, az öt és fél napos munkahét bevezetése, a közmunka program a nyugdíjas fegyveresek felügyelete alatt – potyogni fog a könnyünk, hülyére fogjuk nevetni magunk!