Végképp berágtam a T micsodákra (telefon, internet, tv)
A blogot jegyzi: Bognár László | 2008. december 19. | 23 hozzászólás
Most küldtem el e-mailben az egyik T-micsodának. Nagyon meglepődtem magamon, hogy képes voltam visszafogni magam azok után, hogy itt járt potyára a szerelő, s intézkedhetek megint rogyásra. Szóval se az anyjuk keservét, se egyebet nem hoztam föl, pedig nagyon rá állt az ujjam.
Szóval ezt írtam.
Önöket bizonyára az a tény zavarta meg, hogy a számla az X Y Bt. címére és nevére érkezik. De ettől a telefonszám tulajdonosa még én maradtam.
Hozzászólások
23 hozzászólás a(z) “Végképp berágtam a T micsodákra (telefon, internet, tv)” bejegyzéshez
IDE VÁRJUK VÉLEMÉNYÉT!

2008. december 19. - 1:24 du.
Hiába, na! A “mindenki magából indul ki” szólást ezentúl imígyen kell mondanunk: Mindenki és mindenki szolgáltatója magából indul ki!
Tehát ezentúl kéretik ezt is bekalkulálva lefolytatni a különböző ügyek intézését. ::))
p.s. Ekkor szokta az egyszeri ember azt mondani: Tudom, az én jó k. nénikémet! ::(( ::)))
2008. december 19. - 1:47 du.
Kedves Malvina!
Szét tudnék robbanni! Valami súlyos normasértő szót kellene leírnom, de az blogban hogy festene? A jó büdös k… a…-kat! Hogy ezek már mennyi pénzt lemorzsoltak rólam MATÁV-koruk óta. Először megszabadultam a méregdrága és rojtos ADSL-jüktől, s a telefontól csak azért nem tudtam, mert egy apróbetűs rész…, amely most lejárt. De lám, hogy az a jó …
Na, talán most könnyebb!
2008. december 19. - 3:03 du.
Csak fel a fejjel, Farkas Koma! Aki mer, az nyer! És hidd el – bár szerintem nyitott kapukat döngetek -, aki mer, az nyer! Meggyőződésem, hogy azért tartunk itt, ahol, mert senki nem mert, ezelőtt sem, és még most sem! De láss csodá! Az élet döntött! Majd a válság rákényszerít mindenkit arra, hogy megmozdítsa végre az az anyjából előrángatott hatalmas és hájas valagát! Mert én, ha valamire, hát akkor a képességes, ámde mégis tehetetlen és kushadó népségre tudok nagyon dühös lenni! Te legalább teszed a dolgod, és biztos, hogy nemsokára eredménye is lesz! Aztán majd lehet a következőnek nekifutni! ::))))
2008. december 19. - 6:45 du.
Sajnos, nem. Nem és nem! Kedves El*Lobo, és kedves Malvina! És kedves mindenki Olvasó!
Aki mer, az bátor -, de itt nem nyerhet. Azóta nem nyer, hogy hatalmas bátorsággal, nagy pofával beengedtük a globalizációt – aki (ami) mindent, mindenkit felfal. A bátorságot, a jellemet, a küzdelmet, az észérveket. Mindent felmorzsol egyen-bábukká…
Cseberből-másik multiba. Mindegy. Arctalan “szolgáltatók” arctalan ügyintézői.
2008. december 19. - 7:29 du.
FYGureout,
már bocsánat, de szerintem ez bizony nagyon egysíkú és egyoldalú megközelítés. Egyrészt mert a világon igen kevés dologról, jelenségről – már amenyire biztosat tudhatunk róluk – mondhatjuk el, hogy egyértelműen jók vagy rosszak. Ezek közé tartozik a globalizáció is. Ami egy világon átívelő olyan folyamat, amit ha akarunk, ha nem, meg kell tanulnunk kezelni, illetve ki kell alakítanunk a különböző alkalmazkodási technikákat. A másik pedig, hogy a globelizáció nem megszemélyesíthető valaki, akire minden felelősséget átháríthatunk, mint a mesebeli gonosz sárkányra, amelyik annyi fejet növesztett már, hogy minden résen képes belesni, ránk törni. Ez gyermeteg és komolytalan! A világot mi, emberek alakítottuk, alakítjuk és tettük olyanná, amilyen. A megoldásokat is nekünk kell megtalálnunk, és a felelősséget is nekünk kell viselnünk érte. Ami pedig a sikert illeti! Minden egyes napi ügy és probléma részleges és egészleges megoldása siker! Menni is csak úgy tudunk, hogy egyik lábunkat a másik elé, másikat az egyik elé rakjuk. Arról már nem is beszélve, hogy az általad vizionált – mégha egyszer be is következő – felmorzsolódásunkig is valahogy léteznünk kell. Méghozzá értelmesen. Ha ugyanis időnek előtte feladjuk, akkor aztán valóban senki nem lesz, aki megmentheti a világot a személyiség halálától, amit a posztmodernek /Dahrendorf/ már elég régen megjósoltak. és minél nehezebb az élet, minél nehezebbek a hétköznapok, annál inkább jelent/het sikert egy-egy régebben alábecsült automatizmus, mondjuk, hogy tetőt építettünk a fejünk fölé, hogy értelmes munkát találtunk, hogy a gyerek egészséges és okos, no meg hogy tegnep óta már az új lakóhelyünkön is visszaköszön az eladó a szupermarkettben, az ügyintéző a postán, stb.
És ez siker, kérem, pláne ma! Méghozzá a mi sikerünk, a miénk, akik először rámosolyogtunk és volt hozzá két emberi szavunk. Mert nem azt gondoljuk, hogy a pénzünkért őt is megvehetjük a parmezánsajt mellé! Meggyőződésem, hogy bármiféle világot, legyen az globalizált vagy sem, csak így lehet életképesen fenntartani.
2008. december 21. - 2:51 du.
http://gus.hu/tags/Telekom/
2008. december 21. - 7:56 du.
Kedves Malvina!
Gyakorlatilag nincs olyan mondatod, amivel ellenkeznék, vagy amire azt mondanám, hogy ne lenne igazad.
Számomra azonban, az adott probléma megoldása során inkább filozofikus megközelítés, mint gyakorlatias.
Életünkben egyre gyakoribbak a T-izé-szerű jelenségek, amelyek megkeserítik életünket, sokasodásuk pedig keserűbbé varázsolja arcunkon a mosolyt.
De én is azt mondom; a világ egy hatalmas tükör – mosolyogjunk rá, és vissza fog mosolyogni.
2008. december 22. - 12:26 de.
Filozofikus megközelítésben nálam sem szokott hiány lenni. Csakhogy amikor kilépek az utcára, muszáj felemelnem a lábaimat, mert különben orrabukom a járdaszegélyben /mégha gondolatban-elméletben sikerülne is lábemelés nélkül fellépnem rá/.
Az epikureusok régi következtetése ,hogy az emberi élet pontosan az, aminek látszik: a jó és a rossz irracionális zűrzavara. Semmi sincs a születés előtt és a halál után. Nincs Isten, akihez igazságért vagy indokolásért fordulhatnánk. A világegyetem tervszerűségének látszata az emberi érzékelés felépítéséből adódik. Nincs Gonosz, nincs jóságos Gondviselés, akinek meg kellene magyaráznia magát. Csak a Földön zöldellő kurta élet furcsa véletlene van. A többi fekete, hideg káosz, így hát gyermeteg dolog kérdéseket sikoltani a sötétségbe.
Természetesen ezzel lehet vitatkozni, bizonyos pontokon én is tudnék. De a lényeget érintően nem. És ezt jelenti a te utolsó mondatod is. A megoldás egyes egyedül csak bennünk van! Még akkor is, ha az esetleg a pusztulásunkat is jelenti.
2008. december 22. - 7:27 de.
Most, ezen sorok olvastán lettem malvinista! Komolyan – ez lehengerlő volt!
2008. december 22. - 2:51 du.
Lépten-nyomon vogonokba ütközik az ember.
2008. december 23. - 8:12 de.
Ha jól tudom – felszínes intergalaktikus tudásom morzsáiból -, a vogon költészet enyhébb, azaz nem olyan gyilkos természetű, mint a földi.
Tehát panaszra nem lehet okod!
2008. december 23. - 10:32 de.
Én ezt olvastam róluk:
)
Két lábon járnak, két karjuk van, végtagjaik tömzsik, egy fejük van, és általában igen hájasak. Zöld, nyálkás bőrük van, magasságuk 3-4 méter és köztudottan nem gonoszak, csupán buták, bürokratikusak és vérszomjasak. Általában egy lézerfegyvert hordanak maguknál: ez a nyakukban lóg, négyzet alapú, 9 nagyon rövid (pár centiméteres) csövet tartalmaz. A rövid csövek miatt a fegyver pontatlan, általában egy vogon nem jelent veszélyt az ellenfelére, de amikor csapatban támadnak, akkor a sok fegyver kartácsszerű tüzet zúdít az ellenségre.
A vogonok emberi mércével mérve nagyon rossz verseket írnak, amivel az idők során ők is tisztába jöttek, és ezért foglyaiknak állandóan felolvassák a verseiket, amibe a foglyok nagy része beleőrül.
2008. december 24. - 8:54 de.
Itt nem is annyira a költészetükre akartam utalni (tolmácshal nélkül el lehet viselni ép ésszel), mint inkább a bürokratizmusukra. Hogy kérelem, űrlap, engedély, átirat, bejelentő és hasonló fityfenék nélkül képtelenek bármit is megtenni.
Off: boldog karácsonyt kívánok!
2008. december 24. - 3:21 du.
Zebra,
elsőre nekem is az jött le, amit írsz, csak aztán Farkas koma előhozta a költészetüket is.
)
Mindenkinek táncos, szép karácsonyt,hanukát,hanukarácsonyt!
Részemről buli, haverok és szamba!::)))
2008. december 24. - 4:49 du.
Kellemes ünnepeket!
2008. december 26. - 6:50 du.
Kedves, nem inkább Drága Farkas Barátom!
Átmeneti szabadlábon járásom lehetőségeit kihasználva, először is kívánok minden szépet és jót Neked!
A nemes pécsi székhelyű A. Kiadó jóvoltából (nevezetesen folyamatos akciókkal kedveskedik a betű szerelmeseinek), most is hódoltam drága, de nem (nem?) káros szenvedélyemnek: jól bevásároltam.
Ajánlom figyelmedbe a “Bölcsességek Kincsestára” sorozatot, amelyből 4 új kötet boldog tulajdonosa lettem. Ebből idéznék Neked és kedves olvasóidnak a fenti bejegyzésed indíttatására.
“Az ember számára nem létezik nehéz helyzet, csupán helyzetek vannak. A nehézség leküzdéséhez kell egy kis idő, a lehetetlenhez valamivel több.”
” A helyzetek érted vannak.”
“Életünk most az egyetlen lehetőség, de ösvényünk nem az egyetlen út.”
(Tatiosz)
2008. december 26. - 8:47 du.
Kedves DeprimaDonna!
Nagyon örülök jelentkezésednek, s remélem, a szabadlábon járás egyre hosszabb időket jelent!
Remélem, harcolunk még együtt mindenféle jó dolgokért!
2008. december 27. - 12:07 du.
Névváltoztatási javaslat: Prima De Donna ::))))))))
2008. december 29. - 1:17 du.
Visszakanyarodva a telefon-internet-tv ügyhalmaz nyers valóságára: a T-Home e-mailben értesített 23-án, hogy ügyem elintézve.
Naugye, – gondoltam -, lehet ezt gyorsan, frappánsan, e-mailben – nem pedig postán levelezve, 30 napos határidőkkel.
24-én (elvégre egy ilyen sima decemberi napon, mint ez a huszonnegyedikei is, mi mást is csinálhatna az ember) újra elmentem a UPC-hez, újra indítottam a telefonáthelyezés ügyét, kérve, legközelebb szóljanak előre, ha a T-Bármi “nem járul hozzá” a számáthelyezéshez, ne a UPC-s szerelő akarjon egy új számmal, a helyszínen meglepni!
Szóval elvileg most sínen a dolog…
2008. december 29. - 1:53 du.
Farkas Koma, előre kérlek, ne harapj bele a húsosomba, de nem bírok a kajűnságommal, és megjegyzem, hogy a lányomék egy fél éve pont a UPC balféksége, inkorrrektsége és egyéb szörnyűsége miatt mentek vissza a T-Comhoz.
/ rekációban is szép színes világot éllünk! Ahogy a nóta is szól: az egyiknek sikerül, a másiknak nem, a sor olykor nem tudja mit akar… hát ezért kell mi magunknak tudnunk!!! ::))))
Na, akkor most mi a tanulság? Hát az, hogy csak konkrét esetekben lehet hitelesen és érvényesen ítélkezni – ha egyáltalán ! Meg az is, hogy ügyfél és szolgáltató / ha ez a sorrend, az már fél győzelem
2008. december 29. - 1:55 du.
… ahogy már én is tudom, hogy ki kell cserélnem a klaviatúrámat, mert a billentyűzete haldoklik, minden hatodik betűt kihagy! :::(((((
2009. január 7. - 2:53 du.
De, beleharapok a húsodba

Ezt abból az alkalomból mondom, hogy ma a T-bármi “kiadott” a UPC-nek
Pezsgőt fogok bontani.
2009. január 8. - 9:48 du.
Ma ugye! Most képzeld, ha az elejétől kezdve minden simán ment volna, most mi a lóf…nak örülnél, minek az örömére bontanál pezsgőt? Látod, látod, az egész cirkusz csakis a TE érdekedben történik! ::)))))