Telefonszámla-blog

A blogot jegyzi: Bognár László | 2006. március 1. | Szóljon hozzá

Ez már a tizedik hívás három nap alatt – úgy látszik, új rohamra indultak a telefontársaságok!
Ugyanannak a cégnek a nevében ma hárman is hívtak, ki is húztam őket a bennem rejtező papíron a kullturált cégek listájáról!
- Az Ön telefonszámláját szeretnénk csökkenteni! – fogott bele az utolsó hölgy, s a telefon membránja majd? szétszakadt a jóindulatától.
- Kérem, ne is folytassa! – szóltam a készülékbe a lehető legkedvesebben – én a továbbiakban is ilyen marha drágán szeretnék telefonálni!
Nagy csönd lett, súlyos, nehéz csönd, öntöttvas és beton keveréke, csöndek csöndje, szilárd, áttörhetetlen. A gyorstalpalós, átbaszós-marketinges tanfolyamon nyilván nem készítették föl a hölygyet ekkora ellenállásra!
De aztán segítőkészen megtörtem a csöndet, s eképp folytattam a diskurálást:
- Ám azt feltétlen kérném az Ön tisztelt társaságától, hogy húzzanak ki az összes listájukról, soha a büdös életbe ne hívjanak többé, hagyjanak békén, ne zavarjanak percenként és egyébként is tele van a hócipőm a negédes kedvességükkel, a barátságukkal, amellyel ki akarnak emelni a túlfizetők szaros, agyatlan táborából, amelybe éppen Önök rángattak bele néhány esztendővel ezelőtt, vagy ha nem Önök, akkor azok, akik Önökből kiszakadtak, aztán osztódtak tovább, a versenylátszat kedvéért, s az egész csupán arra jó, hogy több ember, több listáról, többször hívhasson, zaklathasson engem.
Viszonthallásra!

Hozzászólások