<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
		>
<channel>
	<title>Hozzászólás: PR: mindegy mit, csak beszéljenek rólunk? Az UD cáfolat.</title>
	<atom:link href="http://blog.joljarok.hu/pr-mindegy-mit-csak-beszeljenek-rolunk-az-ud-cafolat/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://blog.joljarok.hu/pr-mindegy-mit-csak-beszeljenek-rolunk-az-ud-cafolat/</link>
	<description>BLOG * komplex blog, Pécs - Budapest</description>
	<lastBuildDate>Tue, 07 Feb 2012 09:59:30 +0000</lastBuildDate>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
	<generator>http://wordpress.org/?v=</generator>
	<item>
		<title>Szerző: EL LOBO - A farkas</title>
		<link>http://blog.joljarok.hu/pr-mindegy-mit-csak-beszeljenek-rolunk-az-ud-cafolat/#comment-53620</link>
		<dc:creator>EL LOBO - A farkas</dc:creator>
		<pubDate>Fri, 17 Oct 2008 15:06:33 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://blog.joljarok.hu/?p=654#comment-53620</guid>
		<description>Aki A-t mond, mondjon B-t is! :-)</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Aki A-t mond, mondjon B-t is! <img src='http://blog.joljarok.hu/wp-includes/images/smilies/icon_smile.gif' alt=':-)' class='wp-smiley' /> </p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Szerző: szótlan</title>
		<link>http://blog.joljarok.hu/pr-mindegy-mit-csak-beszeljenek-rolunk-az-ud-cafolat/#comment-53619</link>
		<dc:creator>szótlan</dc:creator>
		<pubDate>Thu, 16 Oct 2008 17:07:57 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://blog.joljarok.hu/?p=654#comment-53619</guid>
		<description>A</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>A</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Szerző: szótlan</title>
		<link>http://blog.joljarok.hu/pr-mindegy-mit-csak-beszeljenek-rolunk-az-ud-cafolat/#comment-53618</link>
		<dc:creator>szótlan</dc:creator>
		<pubDate>Thu, 16 Oct 2008 17:07:05 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://blog.joljarok.hu/?p=654#comment-53618</guid>
		<description>Helyre kell tehát állítani a szó szentségét. Az nem fakadhat másból, mint a polgári erényből, melynek ismét a nemzetiség a forrása. ?Mélyebben fekszik lelkünkben, mint sokan gondolnák, azon ki nem mondható édes aggodalom, mely anyaföldünkhöz vonz, mely a halandó port félistenné magasíthatja s lelki rothanat jele, hol a természet e szent törvényi ki vannak már dörzsölve.? Megköveteli, hogy a külföld előtt mindenki becsültté tegye a magyar nevet és ezért nem veti meg a nemzetiség külső jeleit sem. De egészséges nemzetiség nem képzelhető el nemzeti nyelv nélkül, melyet csak társalkodás, központosítás képezhet. ?Minden kifejlődés, előmenetel, erő, érték és szerencsének legmélyebb sarkalatja a kiművelt emberfő.? A hazafiság ez apotheosisának ismét csak a reform követelése, az állapotok megtámadása a vége. Meg akarja semmisíteni a hitel törvényes akadályait, a nemesi birtok lekötöttségét az ősiség által, az igazságszolgáltatás végtelen lassúságát, be akarja hozni a váltót. Jól tudja, mennyi előitéletet és meggyőződést sért, midőn a honi intézményeket ócsárolja, de lelkiismerete nyugodt, mert minél régibb valamely intézet, annál szükségesb az utána látás, gond, támogatás, javítás. 
    Ezért újra kötelességtudásra szólítja a magyar nemest, kötelességnek nevezve a reá nézve legszokatlanabbat és legsúlyosabbat, az adózást is. Tiltakozik az ellen, mintha nevetségessé tenné vagy tudná tenni hazáját. Herder történeti philosophiájának ihletét érezni e szavaiban: ?Semmi sem áll csendesen a világon, még a napsystemák is mozognak, tehát csak Magyarország álljon s vesztegeljen mozdulatlan? Istenért! nyissuk fel szemeinket s vegyük hasznát eszünknek. Minekünk is mozdulnunk kell, akár akarjuk, akár nem, s nehogy hátra felé nyomattassunk, lépjünk inkább előre!? 

Gr. Széchenyi István; Hitel</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Helyre kell tehát állítani a szó szentségét. Az nem fakadhat másból, mint a polgári erényből, melynek ismét a nemzetiség a forrása. ?Mélyebben fekszik lelkünkben, mint sokan gondolnák, azon ki nem mondható édes aggodalom, mely anyaföldünkhöz vonz, mely a halandó port félistenné magasíthatja s lelki rothanat jele, hol a természet e szent törvényi ki vannak már dörzsölve.? Megköveteli, hogy a külföld előtt mindenki becsültté tegye a magyar nevet és ezért nem veti meg a nemzetiség külső jeleit sem. De egészséges nemzetiség nem képzelhető el nemzeti nyelv nélkül, melyet csak társalkodás, központosítás képezhet. ?Minden kifejlődés, előmenetel, erő, érték és szerencsének legmélyebb sarkalatja a kiművelt emberfő.? A hazafiság ez apotheosisának ismét csak a reform követelése, az állapotok megtámadása a vége. Meg akarja semmisíteni a hitel törvényes akadályait, a nemesi birtok lekötöttségét az ősiség által, az igazságszolgáltatás végtelen lassúságát, be akarja hozni a váltót. Jól tudja, mennyi előitéletet és meggyőződést sért, midőn a honi intézményeket ócsárolja, de lelkiismerete nyugodt, mert minél régibb valamely intézet, annál szükségesb az utána látás, gond, támogatás, javítás.<br />
    Ezért újra kötelességtudásra szólítja a magyar nemest, kötelességnek nevezve a reá nézve legszokatlanabbat és legsúlyosabbat, az adózást is. Tiltakozik az ellen, mintha nevetségessé tenné vagy tudná tenni hazáját. Herder történeti philosophiájának ihletét érezni e szavaiban: ?Semmi sem áll csendesen a világon, még a napsystemák is mozognak, tehát csak Magyarország álljon s vesztegeljen mozdulatlan? Istenért! nyissuk fel szemeinket s vegyük hasznát eszünknek. Minekünk is mozdulnunk kell, akár akarjuk, akár nem, s nehogy hátra felé nyomattassunk, lépjünk inkább előre!? </p>
<p>Gr. Széchenyi István; Hitel</p>
]]></content:encoded>
	</item>
</channel>
</rss>

