Nagyrécsei temetés
A blogot jegyzi: Bognár László | 2008. május 9. | 7 hozzászólás
Ma nagyot tekert a tágabb értelemben vett rokonság a kilométerórán. Nagyrécsére utaztunk, három autóval, hogy a kedves halottól búcsút vegyünk.
Nagyrécsén, egy a rokonoknak ismerős házánál megálltunk. A házigazda néni apró volt, szelíd és görbült hátú – mint ahogyan Gelsén is az volt egykor az apai nagyanyám.
Hej, Gelse, ahol apám nőtt fel! Nincs innen messze, de most nem tudtam odamenni, de minek is.
Nincs a ház, ahol apám felnőtt, és az apró néni sincs már vagy 45 éve, mármint a nagyanyám.
Kisgyerekként, a ritka alkalmakkor, amikor látogatóba mentünk, ott lógtam a kapu deszkáin, hogy lássam a tehenek ki- és bevonulását, ahogy lassú, tömött sorokban masíroznak az utcán, port és buuúút eregetve a gólyafészkek felé, s estelente visszafelé, nehezen himbálva a tömött tőgyüket, amelyből fürge ujjakkal az apró nénike is zséterbe fejte a tejet. Lenek és fönek ballagtak azok a tehenek, talán ezért is volt olyan mesebeli a tejük íze.
Nagyapám is ott bújtatta a szénapadláson apámat, amikor az Kanizsáról már nem ment tovább nyugat felé, mert már éppen eleget lőttek rá Aradtól idáig.
A mai temetés olyan volt, amilyennek lennie kell egy temetésnek. A pap kifogástalan igyekezettel és hanggal búcsúztatott, nem volt hamis a sirató ének sem, sőt tisztán zengett, csak talán szomorúbb volt mégis a szertartás, mivel közeli rokon édesanyját kísértük az utolsó útján.
Rám tukmált feladat volt, hogy fotózzak, de bevallom, olykor én ezt elszabotáltam. Amikor a súlyos földet szórták a sírba, nem kattintottam egyetlen egyet sem…
Hozzászólások
7 hozzászólás a(z) “Nagyrécsei temetés” bejegyzéshez
IDE VÁRJUK VÉLEMÉNYÉT!
Blog esszé
Köszöntöm blogomban! Ez itt egy komplex blog, vagyis sok minden megtalálható benne. Kisérlet önmagammal. Gondolatkisérletek... Bemutatkozásként ajánlom:
> Blog és esszé
> Blog szociográfia
SEO blog
- Elpuskázott gerillamarketing – Médiatanács blogAzért az nem semmi, amikor a Médiatanács blogot nyit az egyik legnagyobb ingyenes blogszolgáltatónál! Amikor eltervezték a lépést a Médiatanács illetékesei, nyilván arra gondoltak, hogy ez nagyszerű gerillamarketing nyomulás lesz, bemenni az oroszlán barlangjába és ott tenni helyére a dolgokat, a forró blogoszférában, ahol a meggondolatlan irogatók miatt az […]
A kiadó – a Bognár Stúdió – honlapja
Gerillamarketing
- Kellene egy magyar Cohn-BenditFröccsen a nyál A január egyetlen napja sem múlhatott anélkül a jobboldali csatornákon, hogy estelente ne fröccsent volna nyál a képernyő belső felén, vagyis ne hivatkoztak volna a "banditára", Daniel Cohn-Benditre. A főgonosz megtalálása és napi taposása, megköpdösése olyan jelenség, amelyen érdemes egy pöttyöt elidőznünk. Mondhatnánk egyfelől, ho […]
2008. május 10. - 12:57 de.
EL LOBO,
Te is zalából származol?!
Épp a napokban futottam össze egy kolleginával aki szintén “Gelsei”!
István
2008. május 10. - 3:55 du.
Szia!
, apám és az ő felmenői révén.
Jómagam “csupán” genetikailag származom Zalából, onnan is csak félig
Jómagam (Abaliget – Villány – Siklós – Pécs lakóhelyekkel) baranyainak számítok, s anyai ágról is az volnék.
De ha gelseinek mond valaki – isten bizony nem fogok megharagudni!
2008. május 10. - 5:18 du.
Nagyrécse, az már majdnem Somogy
2008. május 10. - 6:19 du.
Hi-Hi…
OK
Tiszteletbeli zalai EL LOBO
2008. november 25. - 5:28 du.
Bizony mondom, ismerem ezt az érzést.
Ami felfoghatalan, szülőfalumban köddé foszlottak a port és buút eregető tehenek (is). Egyszerűen nincsenek. Se rokonok, se a háziállataik. Se a házaik. A rokonok mind meghaltak, a portáik – Koppányban legalább is – serényen dőlnek összefelé. A falu sincs már, Zalaszentgrót város egyik kerülete lett belőle.
Nem megyek többet oda.
2008. november 25. - 5:44 du.
Tényleg ismered az érzést…
Üdv nálam!
2011. július 17. - 9:08 du.
[...] > Nagyrécsei temetés [...]