Idő
A blogot jegyzi: Bognár László | 2012. február 14. | 1 hozzászólás
Vendég bejegyzés, írta F. Walter Mária
Csak az idő… az lehetett volna több!
„Az idő folyton elágazik megszámlálhatatlan jövők felé”- ez a borgesi megállapítás jutott eszembe, amikor azt olvastam a középiskolai központi felvételiről, hogy jók voltak a feladatok, csak „idén is versenyt kellett futni az idővel.” /eduline.hu/
Talán már tavaly is?
De félre a múlttal, nézzük, idén mennyi az annyi.
„A megoldásra összesen 45 perced van.
Az utolsó (10.) feladatra legalább 10–15 percet szánj!”- írja az útmutató a borítólapon.
Számoljunk: a többi kilencre marad a 30 perc, egy feladatra alig 3, 5 perc…
Mi lehet ilyenkor még egy képzeletbeli útmutatóban?
”Olvass, írj fiam (olvashatóan!). Ja, hogy gondolkodni szeretnél? Na, azt nem kell! Mi már kigondoltuk, ha nem vagy elég gyors, nem érsz végig a feladatokon, akkor legalább kényelmesebben tudunk dönteni arról, kik kerülhetnek a középiskolába. Hogy így esélyed sincs? Hát az nem is kell, annyi hely van még, ahol gondolkodhatsz kedvedre arról, miért nem gyakoroltad be eléggé a mintafeladatokat, akkor most bezzeg csak töltögethetnéd a rubrikákat-mint a gép, úgy bizony!”
Azt mondják a megkérdezett szaktanárok, a gyerekek kedvence a 2., a halandzsa feladat volt. Hát lehet ezen csodálkozni? Odáig még mindenki eljutott.
Borges arról is írt, létezik „A titkos csoda”, Jaromír Hladik kért és kapott egy évet a Mindenhatótól, hogy befejezhesse megkezdett művét.
Jutott eszembe, kaphatnának a felvételizők egy kis időt arra, hogy méltón foglalkozhassanak a felvételi dolgozatukkal? Vagy túl nagy csoda lenne?
Utóirat: csodák pedig nincsenek.
Ismertté vált, hogy Pécs város gimnáziumaiba, szakközépiskolába felvételiző tanulók az előzőekben említett feladatsor megoldásakor átlagban 22,36 pontot értek el, ez az összpontszám 44,72 %-a.
Sajnos, ebből -nagyon sokan- elsőre azt a következtetést vonják le, gyengék az általános iskolák, a gyerekek tudása csekély.
Lépjünk azonban eggyel tovább: gondoljuk át, mit mér, tudást-e, képességeket, vagy csak egyszerűen gyorsaságot a feladatlap? Alkalmas-e egyáltalán a mérésre?
És ekkor Thalesz igazságához érünk: „Legbölcsebb az Idő, mert mindenre rátalál…”
Csak az a kérdés, a következő évi felvételiig ez megtörténik-e, vagy marad a versenyfutás.
Hozzászólások
Egy hozzászólás a(z) “Idő” bejegyzéshez
IDE VÁRJUK VÉLEMÉNYÉT!


2012. február 14. - 5:27 du.
Először a Hány az óra Vekker úr c. film jutott eszembe, mint oly’ sokszor, ha időről van szó, aztán a megtakarítandó idő, a futószalagok rendszere, ahol mindent percre pontosan kiszámolnak a folyamat-menedzserek, aztán a munkaerő kizsákmányolók, akik WC-re sem engedik a géppé vált dolgozókat…
De a gyerek nem gép, nem is kizsigerelhető dolgozó (majd csak lesz az), s a gondolkozáshoz (nem a magolás eredményének kiköpéséhez) tényleg kell valamennyi az elfolyó időből!
Köszönöm ezt az elgondolkoztató vendég bejegyzést!