Blog szociográfia (2): pécsiek az Adrián

A blogot jegyzi: Bognár László | 2008. augusztus 3. | 10 hozzászólás

Horvátország (Croatia) meg a horvátok a természet kedves gyermekei – ez kétségtelen. Szórt az nekik sziklát, szirtet, szigetet két marokkal meg csodaszép kék vizet is és ráadásnak ezerágú Napot, hogy mindez nyaranta odacsalja a hollandokat, a németeket, az olaszokat, a szlovéneket, a szlovákokat és persze a magyarokat is.

Isztria, a nyugati oldalon: Poreč

Pécsről három család, tíz felfedező indult az Isztria nyugati partjaihoz, hogy kipihenjen egy magyar évet, amely Európában duplának számít (mármint a magyar év). Nem tréfa ez, gondoljunk csak a politikai elit áldásaira, a gárdára, a szép adókra meg minden

   A horvátok meg is tesznek mindent, hogy az ő partjaikat válassza a jónép. Olybá tűnik, ha kell, tíz körömmel vájnak utat a ménkő hegyekbe, s mintha a fél ország állt volna neki, hogy utat építsen, négysávossá téve az országot a vendégek igénye szerint.

   S valaminő tanfolyam is folyhat ott, mosolyog minden horvát, tesz-vesz rendesen, hogy jól érezd magad, s költsd a forintról, euroról átváltott kunát (amely most nagyjából 33 forintot ér). Welcome van, meg Dobro dosli mindenkinek – látszik az ország célja és egyfajta össznépi akarat – VAN MIT TANULNUNK, MAGYAROK! És beszélnek persze számtalan nyelven, jól ismerik például a tengerpartit is, amelynek illusztrálására álljon itt egy lanternai Pekarában (v.ö. Pékárú) ellesett rendelés: – Jedan fresch broth. És láss csudát, a vendég - a bő mosoly mellé – megkapja az “egy friss kenyér” tengerparti nyelven megadott, ragozást, képzést és mindenféle nyelvi egyeztetést nélkülöző rendelése nyomán pontosan azt, amit kért. Itt-ott magyarul is értenek s mondanak ezt-azt, Novigradban (Cittanova) a fagylaltos fiú szépen kérdi, hogy ”mennyi a gombóc”, Vrsar mólójánál pedig egy étterem-hajó előtti tábla egyenesen azt hirdeti: “Magyarok vagyunk!” Apropos, hajózás. Persze, hogy utaztunk kis tengerjáró, turista hajón, amely Porecsből indult a part mentén haladva délre, bevitt minket a Limski-csatorna mély öblébe is, hogy láthassuk a nudista paradicsomot (így lesz a meztelen holland húsa is horvát idegenforgalmi bevétel) és a Kalóz-kaput. Gondoltuk mi, hogy az ifjú kapitány kisujjában a tengeri hajózás minden csínja-bínja, de őszintén szólva mi a kezén lévő kisujjra gondoltunk!

Speciális hajóvezetési technika: csak lezseren, lazán-faszán...

Hanem a pécsiekhez visszatérve: először rajzoljuk meg anyagi hátterüket a látható jelekből.  Négy gépkocsival indultak el (Mazda kisteherautó, Audi 4, Ford Focus, Opel Astra) – s bár nem sokcsillagos hotelt, hanem apartmant foglaltak maguknak, azért a szokványos hét nap helyett tizenegyet töltöttek ott. Semmi extra, egy-egy hajóút - hatan velencei, négyen kis horvát tengeri utazáson vettek részt -, autós kirándulások Novigradtól Puláig, olykor-olykor éttermi vacsorával színesítve.

Élelmezésük alapját az otthonról vitt élelmiszer biztosította, s jó darabig a sör is a csomagtartók nélyéről származott, csupán később tértek át kényszerűen a Karlovacko literes, műanyag-üveges változatára.

Friss zöldség és gyümölcs is került az asztalukra, eleinte a porecsi piac őstermelői kínálatából, aztán meglepetésre a Konzum olcsóbbnak bizonyuló készletéből. (Paprika, paradicsom, dinnye, őszibarack, szőlő.)

Egyfelől tehát csórikáimnak tűnhetnek, másfelől nézve viszont irigyelhető életmódot folytattak.

Az egyszerű ebédek elkészítésének mindig más-más állt neki, (míg a többiek “színt szedtek össze” a parton a tűző napon) s az otthonról hozott televíziós “élmény” hatására az elfogyasztott eledel minősége, íze-zamata valamint a szervírozása pontozásra került. (V.ö. Hal a tortán.)

Napközben az asszonyok a virágos, szűk utcájú városokról, a mediterrán teregetési mód célszerűségéről, az aznapi napozás eredményéről, a tenger sós ízéről  és – foglalkozásuk révén – a pécsi iskolák életéről ejtettek gyakorta szót.
Pedagógusok. A krétával karcolt táblánál kezdték pályájukat s most a digitális tábla használatáról, hagyomány és jövő kapcsolódási pontjairól, változó világról, változó gyerekekről pergették a szót. És persze az irányításról, amely alatt élnek, amely korántsem kiszámítható, amelyre a kapkodás, a tervszerűtlenség, a felelőtlenség (a szó minden értelmében) is jellemző.

Rovinj - teregetnek némán..., amúgy meg virágos

A férjek vállalkozók. Abból a rétegből vétettek, amely felsőfokú képesítéssel rendelkezik, akiknél természetes az Internet használata, a honlap megléte s a városon túl keresik meg kenyerük javát, a régiós, az országos, sőt a határokon átnyúló piacon, s a város irányításában résztvevő politikai elitet – így a feleségek irányítóit is -, ugyanazzal a mércével mérnék, mint amilyennel a fentebb leírt piacon az ő teljesítményüket. De ez a mérce, az olykor félfeudális maradványokkal terhelt viszonyok között valahogy nem működik!
Ezeknek a vállalkozóknak a nyelve nem simul a “hatalmasságok” felé, mint a tenger a parthoz az Isztrián, mert sorsuk nem azoktól függ. 
A férfiak inkább az adók nagyságán, az állam drága voltán merengtek, szolgáló és szolgáltató önkormányzatokat álmodtak - azaz egy korszerű, hatékony Magyarország felé vinnék a “hajót”, minél kevesebb handabandával, szélsőséggel vegyítve.

És akkor most a “négysávos ország” lakóinak egészségére, meg a nyár emlékére, megbontok egy üveg Karlovackot.

Kapcsolódó írások:
Blog szociográfia: pécsiek Balatonfenyvesen

Internet és keresőoptimalizálás az idegenforgalomban

Folyamatos iskolabotrány Pécsett

Hozzászólások

10 hozzászólás a(z) “Blog szociográfia (2): pécsiek az Adrián” bejegyzéshez

1. chiara
   2008. augusztus 3. - 4:41 du.

   Most már csak azt nem értem, hogy az anyagi helyzet akkor jó vagy rossz? A kocsik nem rosszak De az otthonról hozott ennivaló meg nem nagy luxus.

2. EL LOBO - A farkas
   2008. augusztus 3. - 5:44 du.

   Az anyagi helyzet megítélése viszonylagos. Szerintem mindenki onnan fogja megítélni, ahol ő maga áll!

3. Netmester Produkció
   2008. augusztus 3. - 7:26 du.

   Légy üdvözölve újra itthon! Csak ne nagyon panaszkodj, 11 nap szabi! – Nem szégyelled magad… Érdekes olvasni beszámolódat, mégha ismerem és kedvelem kritikus és csattanó fogalmazásaidat, – de most (is) megtaláltad a lényeget. Az igaz, hogy a Mindenható jókedvében teremtette Horvátország területét, de e téren nekünk sem lenne okunk panaszra!
   Viszont ha átgondoljuk, hogy úgy 15-20 éve hol is tartottak? És mi? És mi lett belőle? … Ennyi.
   Autópálya?!
   Kedves El Lobo! Amíg nem voltál idehaza majd kétszer állt le az M6-os építése Bátaszék környékén, mert beszakadt az alagút! Érted? Alagút? Itt! )) Nem ám a horvát hegyekben!

   No majdnem mind1, – jó, hogy kipihented magad, így legalább talán a következő egy évben sikerül megváltanod (megváltanunk) a világot!

4. BDK
   2008. augusztus 3. - 9:12 du.

   Szia, jó, hogy megjöttél; hiányoztál. Ahányszor idejöttem, és nem találtam új posztot, kénytelen voltam magamnál írni egyet

   Bátyámék hosszú évek óta jártak-járnak Horváthországba (Bajáról), mindig áradoztak. Nyelvi problémáik még ennyire sem voltak, Bátyám az oroszt, ukránt, ruszint vágja, kicsit tud lengyelül – jól megértette magát. És 2 hét alatt mindig megtanult kicsit horvátul is, a halárusokkal legalábbis már az ő nyelvükön tárgyalt hajnalonta a halpiacon, ahol a napi betevőt megvette.

5. EL LOBO - A farkas
   2008. augusztus 4. - 9:21 de.

   Sziasztok, köszönöm a fogadtatást! Jó érzés!

   Alagút: az Ucka-alagút 5 km-es, most fúrják a horvátok a párját, s előtte a völgyhidat is duplázzák, a négy sáv miatt. Az egyik hétvégére át kéne csábítani a melósokat, hogy csinálják meg ezt a bátaszéki ragyaverést nekünk, s mellé azt a rövid Dunaújváros-Pécs útszakaszt is, mert vagy tizenöt éve késik az az út!

   Idegen nyelv: a halárusokkal nem, de az olasz anyanyelvű takarítónőkkel jó kapcsolatba kerültem.
   Római költőket idéztem latinul – öregbítve a magyarok és Pécs hírnevét
   (Isztrián a lakosság egy része olasz anyanyelvű, kiváltképp nagy a taljánok száma Novigradban, amit hivatalosan is kétnyelvűként tartanak számon, tehát olasz nevén is kiírják, Cittanova). Tehát az olasz anyanyelvű takarítók nem feltétlen Itáliából jönnek át.

6. BDK
   2008. augusztus 4. - 8:42 du.

   OFF
   távollétedben örjítően izgalmas játék zajlik a környékemen… még nem késő bekapcsolódni, elvégre a játék a lényeg; vesd rea szemed az új forduló fellhívására:
   http://bdk.blog.hu/2008/08/04/dzsambalink_felhivas
   (a belső menüből a korábbi fordulók eredményoldalait is eléred)

7. EL LOBO - A farkas
   2008. augusztus 5. - 10:14 de.

   Kedves BDK!
   Tudod, hogy játékaidban részt szoktam venni, és most is ezt tenném, de a szabi után annyi minden összejött, hogy alig győzöm. (Persze, ugyanez volt a szabadság előtt is, roham, hogy elmehessek.)
   Köszönöm, hogy szóltál, sok sikert!

8. FYGureout
   2008. augusztus 5. - 2:59 du.

   Szervusz Vén Tengeri Medve!

   Isten hozott Magyarország fedélzetén ismét! (meg a Ford )

   Véletlenül a honlapomon járva vettem észre az RSS-hírek között az új bejegyzésedet; átszaladtam elolvasni (nem dicsérem, azt W.Laci már megtette, jól tette).

   Pont ma beszéltem a Nyers Péterrel rólad – csengesd meg!

   Egyelőre ennyit – térj magadhoz a magyar valóságshow-ban!

9. EL LOBO - A farkas
   2008. augusztus 6. - 2:10 du.

   Kedves FYGureout!
   A szép szót köszönöm! Jólesik, mint amikor hazafelé jövet a magyar vámos nem turkálni kezdett a kocsinkban, hanem köszöntésként, bátorításként (?!) mutatott egy győzelmi V-t.
   Legyen igaza!

10. Zebra
    2008. augusztus 10. - 10:31 de.

    Örülök, hogy jól nyaraltál, szépeket láttál – akkor most indulhat egy újabb magyar év!

IDE VÁRJUK VÉLEMÉNYÉT!

Név (kötelező)

E-mail címe(kötelező)

Honlapjának címe

XHTML (az engedélyezett tag-ek: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Hozzászólás

CAPTCHA Kód *

Email értesítőt kérek, ha további hozzászólás érkezik a bejegyzéshez.

Email értesítőt kérek, ha új bejegyzés jelenik meg az oldalon.