20 éves a blues-kocsma Pécsett

A blogot jegyzi: Bognár László | 2007. augusztus 22. | 4 hozzászólás

Húsz évvel ezelőtt

Fekete Kálmán bluesman levelét megírta, s esze ágában sem volt postára adni, hanem egy laza mozdulattal elektronikusan tovaküldte mindenféle blues-szeretettel vádolható embernek! Íme:
“Sándor Péter ?Teve? 1987. október 23-án indította útjára Pécsett a blues-kocsmát, amelyből ?mozgalom? lett. 20 év telt el, amit jubileumi bulival szeretnénk megünnepelni 2007. október 26-án, pénteken este, 20 órától az eredeti helyszínen, az Aranykacsa Étteremben.

Fellépnek az egykori Bormester Blues Band alapító tagjai, a Stoni Blues Band, a PMD Blues Band, közben kivetítőn régi filmek, fotómontázsok, éjféltől pedig jam-session következik, amelyre várunk Titeket, és kérjük, szóljatok ismerősöknek, zenész barátoknak, akik egykor ott voltak, de szeretettel várjuk azokat is, akik csak most hallanak róla először?
Asztalfoglalás: 72/518-860; további info: Fekete Apu, 30/458-98-97, bluesboy3@freemail.hu.”

Hej, drága barátaim, éppen húsz évvel vagyunk öregebbek a kelleténél! – teszem ezt már hozzá én, de azért az utóbbi években is elslattyogunk még a ritkuló alkalmakkor a blueskocsmába, már majdhogynem bottal, kerekes székkel, de akkor is!
Legutóbb például (egy kis video):

Ha nem jönne be a lejátszóval: blueskocsma

Hanem Kálmán nem csak levelet írt, hanem küldött nekem egy kézirat darabot is, ez is egy kis pécsi történelem, hát legyen itt!

“… Első helyszín: Kalamáris Étterem

1987. október 23-án találkoztunk össze a Kalamárisban. A Teve által összehívott alapzenekar a következőkből állt:
   Somlai Gábor ?dob,
   Sándor Teve Péter ? basszusgitár,
   Katona Tamás ? gitár,
   Juhász Gábor ? gitár. 

Vendégként hárman szálltunk be: Stoni ?gitár, Bakó Attila (pár éve meghalt) ének-szájharmonika és jómagam ? ének-gitár. Bár az ?éneket? inkább így, idézőjelbe tenném? játszottam még zsírpapírba burkolt fésűn.
   Sajnos, két hét után a lakók panaszt emeltek a ?hangerő? miatt, ezért búcsúznunk kellett? Akkor még nem sejtettük, hogy ez a panasz milyen jellemző és visszatérő momentum lesz pályafutásuk során?
   Teve ismét nyakába vette a várost, de most már engem is vitt magával, és csakhamar kikötöttünk az Aranykacsa étteremnél.  Háber Tamás üzletvezetőt nem kellett sokáig győzködnünk, s alig két hét kihagyás után már ott folytattuk.   
   Juhász Gábor rábeszélésére vállaltam el az énekesi posztot, s a Párizsban élő húgom jóvoltából hamarosan igazi Blues Harpot hozott a posta: akkoriban Magyarországon még nem forgalmaztak kimondottan blues hangolású szájharmonikákat (később is Bécsből hoztunk)…”

*****

Kapcsolódó webhely: Étterem Pécs

Hozzászólások